Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.
Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról
318. szám. 73 levonatik a quaestor számára a tandíjak beszedéseért és kezeléseért. A megmaradó összeg tekintet nélkül heti óráik ós hallgatóik számára egyenlően a rendes és — ha rendszeresített tanszéket látnak el — a rendkívüli tanárok közt osztatik fel. A helyettesek által ellátott tanszékekre eső részlet az államkincstárt illeti. A József műegyetemen tanárainak tandíjosztaléka az 1C01/2. tanévben fejenkint 2.998 koronát tett ki. Az előadottakból kiderül, hogy a hazai három egyetemen háromféle rendszer van érvényben a tanároknak tanpénzben való részesedésére nézve. Legegyszerűbb ós talán legigazságosabb is a műegyetem rendszere, a hol minden tanár egyenlő tandíj-osztalékban részesül. Sokkal bonyolultabb és a legkevésbbé méltányos a budapesti tudományegyetemen követett rendszer, melynek alapján az 1901/2. tanévet véve alapul, 19 tanár semmi tandíjat, 13 tanár 1.600 K, 36 tanár 3.200 K tandíj jutalékot, 14 tanár pedig összesen 77.426 K tandíjkárpótlást élvezett, 6 tanszék üresedésben volt. Miután ez idő szerint — mint azt a kolozsvári tudományegyetemi tanárok leczkepénzjövedelmei között mutatkozó fentebb említett óriási különbözet élénken feltünteti — a leczkepónzrendszer ama hátrányai, — melyek az akkori vallás- és közoktatásügyi ministert, annak a budapesti tudományegyetemen 1890-ban törtónt megváltoztatására vezették és a melynek indokai 1890. évi szeptember hó 22-én, a képviselőházhoz intézett jelentésben bőven kifejezésre jutottak — a kolozsvári tudományegyetemen is beállottak; és miután a budapesti tudományegyetemi tanárok tandíj jövedelmei között fennálló aránytalanságot továbbra fentartani alig lehetne, égetően sürgősnek bizonyult az egyetemi és műegyetemi tanárok tandíjjövedelmének szabályozása. Ez a szabályozás pedig megelégedésre csakis olykópen lett volna keresztülvihető, ha a budapesti tudományegyetem tanárai valamennyien évi 3.200 K tan díj jutalékban részesíttetnének, a kolozsvári tudományegyetemen pedig a leczkepénzrendszer megváltoztatásával a tanárok szintén valamennyien a budapesti tanárokéval egyenlő tandíj jövedelmet nyernének. Ez a szabályozás az államkincstárnak igen nagy megterheltetésével járt volna és semmiképpen sem lett volna indokolt, miután az egyetemi nyilv. rendes tanárok maximális fizetése 1890. óta 3.130 frtról, illetőleg a kolozsvári tudományegyetemnél 2.600 frtról 10.000 koronára, lakáspénzük pedig 400 frtról 2.000, illetőleg Kolozsvárott 1.400 koronára emeltetett; vagyis törzsilletményük 10 év alatt 70, illetőleg 100°/ 0-kal megnövekedett. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben némely tanárok tandíjjövedelemben tetemes összeget vesztettek. A szabályozás tehát csakis a már követett irányban, t. i. a törzsilletményeknek mind a három egyetemen egyenlő mérvben való felemelése és ennek fejében a tandíjban való részesedésnek megszüntetése utján történhetett. Minthogy a jelen törvényjavaslatban a fizetésnek végeredményben 2.000 koronával való felemelése terveztetik és ezzel az egyetemi tanárok legmagasabb illetménye (14.000 K.) el fogja érni az V. fizetési osztályba tartozó tisztviselők részére e törvényjavaslatban megállapított legmagasabb illetményeket — a 14.000 koronát — s így az egyetemi nyilv. rendes tanárok is elérik azt a javadalmazást, a mely a velük előképzettség, szolgálati idő és a hivatalnoki hierarchia szerint is párhuzamba állítható többi állami alkalmazottak részére megszabva van; ennélfogva az egyetemi nyilv. rendes tanároknak még ezenfelül tandíjjövedelemben való részesítése indokolatlan volna. Annál is inkább, mert ha összehasonlítjuk egyetemeink rendes tanárainak maximális illetményeit a külföldi egyetemi tanárok legmagasabb illetményeivel, az összehasonlítás a magyar tanárokra éppen nem hátrányos, sőt jórészt előnyösnek bizonyul. A 13. számú melléklet tanúsága szerint Ausztriában, — hol az új egyetemi Képv. iromány. 1901--1906. XXV. kötet. 10
