Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.
Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról
72 318. szám. A tandíj kárpótlás a régi leczkepénz maradványa. Tandíj kárpótlást élveznek ugyanis azok a régi tanárok, a kiknek az 1890-ben történt rendezés idejében évi 500 írtnál nagyobb leczkepénz-jövedelmük volt, nemkülönben az átmeneti időben kinevezett azok a tanárok, akik az úgynevezett képviseleti elv alapján elődeik leczkepónzei után részesíttettek tandíj kárpótlásban. A tandíjkárpótlás az illető tanárok vagy elődeik leczkepénzeinek a tanpénz összességéhez való viszonyából kiszámított aránykulcs szerint állapíttatott meg. Ilyen tandíj kárpótlásos tanár, a ki az 1899-ben történt legutóbbi rendezés alkalmából tandijkárpótlásának egy részét — évi 3.200 koronát — : tandíjjutalék czimén, az ezen összegen felüli részletet pedig tandíjkiegészítés czímén élvezi, ez időszerint már csak 14 van. Ez a 14 tanár tandíj jövedelem czimén 3.612 koronától 9.346 koronáig terjedő összegekben mindössze 77.426 koronát élvez. Ezzel szemben a budapesti tudományegyetem 1901/2. tanévben működő 65 többi rendes tanárának tandíjjövedelme csupán 139.200 koronát tesz ki, megjegyezvén, hogy ezek közül 19 egyáltalában semmi tandíj jövedelemmel nem birt. A kolozsvári Ferencz József tudományegyetemen az 1872. évi XIX. törvényczikkel a budapesti tudományegyetemen 1890 előtt fennállott leczkepénzrendszer honosíttatott meg, a melynek értelmében minden hallgató az általa hallgatott előadások után annyiszor 1 frt 10 krt fizet, a hány órát hallgat hetenkint. E leczkepénz-jövedelemből fedeztetnek, az 1892. évi augusztus hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározás értelmében, a kolozsvári Ferencz József tudományegyetem nyilv. rendes tanárai két egyenkint 300 frtos tizedéves korpótlékainak öt, egyenkint ugyancsak 300 frtos ötödéves korpótlékká történt átalakításának költségei. Leczkepénz-jövedelemben a kolozsvári egyetemen ez időszerűit csupán azok a tanárok részesülnek, a kiknek korpótlékuk nincsen, korpótlékra való igényük esetén pedig csupán azok, a kiknek előadásai után befolyt leczkepénz a korpótlókok átalakítására szükségelt összeget meghaladja. Minthogy azonban előfordult, hogy a korpótlékok átalakítására szükségelt összeg azoknak a tanároknak leczkepénzmaradványát is felemésztette, a kiknek évi tandíj jövedelme páratlan ötödéves korpótlékuk összegét meghaladta, mi által ezek a tanárok érzékenyen károsodtak, a mennyiben őket páratlan ötödéves korpótlékuk fedezése után a leezkepénzükből fenmaradó rész jogosan megillette volna; ennélfogva az 1894. évben az államköltsógvetesben e tanárok kárpótlására 5.000 frt (10.000 K) vétetett fel és áll ma is rendelkezésre. Az 1899. évi október hó 6-án kelt legfelsőbb elhatározás alapján a nyilv. rendes tanárok 300 forintos ötödéves korpótlókai 400 frtosokra és a 3-ik korpótlók élvezetébe lépett tanárok lakpénze 560 írtról 700 frtra emeltetett fel, ennek ellensúlyozására azonban a leczkepénz 3 koronára emeltetett, a mely összegből 1 K az államkincstárba folyik. A kolozsvári Ferencz József tudományegyetemen az 1901/2. tanévben működő 50 tanár közül 32 tanárnak volt leczkepénzjövedelme, a mely 10 koronától 6.790 koronáig váltakozott. A József műegyetem tanárainak a befolyt tandíjban való részesedését a műegyetemi felvételi, tanulmányi, tandíj és fegyelmi szabály 40. §-a szabályozza. Ennek értelmében a műegyetemi tanárok illetményeinek, a budapesti egyetemi tanárok illetményeinek mérvére törtónt felemelése fejében a félévenként befolyó tandíjösszegből 11.500 frt az államkincstárba beszállítandó, 1.350 frt tiszteletdíjul a műegyetemi rektort illeti, 500 frt műegyetemi magántanárok, tanítók és a műegyetemen kivül álló, különleges előadások tartására meghívott szakférfiak jutalmazására fordítandó. A fenmaradó összegből minden 100 frt után 1 frt 25 kr.
