Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

64 318. szám. mint eddig volt. E két magas birói állás illetményeit a jövőre is mai mórvökben megtartani óhajtjuk. E végből a 47. §-ban tervezettek szerint ezzel a két állással 4.500 K működési pótlék járna. Az illetmények összege nem változnék, maradna annyi, mint a mennyi eddig volt. A megfelelő ausztriai állásoknak is ennyi a javadalmazása. Az ebbe a fizetési osztályba tartozó államtitkári állások illetményei 1867 óta, a számvevőszéki alelnöki állás illetményei pedig az állami számvevőszéknek 1870-ben törtónt szervezése óta változatlanul hagyattak. A javasolt fizetés megfelel annak, a mely Ausztriában a III. fizetési osztály számára van megállapítva. Az ezekkel az állásokkal összekötött lakpónzeknek, a javasolt összeggel leendő megállapításánál arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy ma az államtitkároknak és az állami számvevőszók alelnökének annyi a lakpénze, mint az V. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknek és hogy • a budapesti királyi Ítélőtáblának a IY. fizetési osztályba tartozó elnöke ma 4.000 K lakpénzt élvez. A IV. fizetési osztályba tartozó összes állásokkal ma járó 12.000 K fizetés az ugyanerre a fizetési osztályra nézve megállapított összegre, vagyis 14.000 koronára lenne emelendő, míg a lakpénzek Budapestre 3.000 koronával lennének megállapítandók. A királyi ítélőtábla elnökei közül a budapesti az 1890. évi XXV. törvényczikk alapján eddig 4.000 K lakpónzt, vagyis 2.000 koronával többet élvezett, mint a mennyi lakpónze a vele egy osztályba tartozó többi tisztviselőnek volt. Az erre az állásra nézve tervezett 1.000 K lakpónzleszállítást kárpótolja a fizetésnek 2.000 koronával való emelése. A most ismertetett rendelkezésekre nézve még meg kell említenem, hogy a II., III. és IV. fizetési osztályban a megfelelő ausztriai illetmények kivétel nélkül magasabbak, mint azok, a melyeket a javaslat tervez, a minek oka abban fekszik, hogy ezekkel az állásokkal ott működési pótlékok vannak összekötve, a melyek kivétel nélkül tetemesen nagyobbak, mint a mi lakpónzeink. A részleteket illetőleg a 2. és 3. számú mellékletekre van szerencsém utalni. Az V-től a XI. fizetési osztályba tartozó állások számára tervezett illetmények és pedig először is a fizetések mérvét illetőleg volt szerencsém fönnebb kifejteni, hogy miért vélem a XI. fizetési osztály legalsó fokozatát 1.400 koronával, vagyis 200 koronával kisebb összeggel megállapítandónak, mint a minő az osztrák rendszerben képezi a legkisebb fizetést. Jeleztem azt is, hogy ezt a rendszert a IX. fizetési osztály legmagasabb fokozatában e]érjük s végig megtartjuk. A XI. és X. fizetési osztályok fizetési fokozatain belül két-kétszáz, a IX. fizetési osztály fokozatain belül háromszáz, a VIII. fizetési osztály fokozatain belül négyszáz, a VII. fizetési osztály fokozatain belül hatszáz, a VI. fizetési osztály fokozatain belül nyolczszáz, végül az V. fizetési osztály fokozatain belül két ezer korona a fizetés emelkedése. Eddig az V. és VI. fizetési osztályban két-két, a többiben három-három fokozat volt. Ezentúl a VI. fizetési osztályban egyrészt az alacsonyabb ós a magasabb fizetések közötti természetes átmenet érdekében, másrészt azért, hogy ebben a fizetési osztályban töltött tíz évi szolgálat után még egy előlépés legyen, három fokozatot tervezünk, az V. fizetési osztályban marad a két fokozat. Erre a két fizetési osztályra nézve még meg kell említenem, hogy a VI. fizetési osztályba tartozó tisztviselők fizetése az 1893. évi rendezés alkalmával alig, az V. fizetési osztályba tartozóké pedig egyáltalán nem változott, hogy ezek az illetmények is immár 35 évnél tovább változatlanul fennállanak, hogy az ezekbe a fizetési osztályokba tartozó állások a legnagyobb minősítéshez kötött szakok legmagasabb] ai ós hogy végül a javítás itt az alkalmazottak számának csekélységénél fogva viszonylag kisebb összeget igényel.