Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 101 ' ,Á 46. §-hoz. Egyes állásokkal vagy repraesentativ, vagy a rendes munkaidőt meghaladó, olykor készkiadásokkal járó teendők vannak összekötve. Ez okból a működési pótlékok intézményét teljesen nem nélkülözhetjük. De viszont az idők folyamán különböző elnevezések alatt, különböző költségvetési hitelek terhére engedélyeztettek egyes pótlókok, a melyek gyakran másra, mint az illetmények némi javítására nem voltak szánva. Ez az eljárás, természetesen, egyrészt a szigorú budgetjog elveinek nem felelt meg, másrészt az ily pótlékokban nem részesülő tisztviselők körében elégületlenségekre vezetett. Kapcsolatban az illetmények általános javításával a kormány a pótlékok ügyét is rendezendőnek véli és azt tartja, hogy ügy a törvényhozás budgetjoga, mint az adminisztráczió érdekében cselekszik, midőn minden működési pótlék, munkadíj, munkaátalány megszüntetését javasolja, a mely nem alapszik továbbra is fentartandó külön, vagy a költségvetés megállapításával kapcsolatos törvényhozási intézkedésen, vagy szerves illetrnényszabályzaton. A költségvetésben a személyi járandóságok részletezésénél évente előirányzott tiszti és működési pótlékok megtartása, vagy meg nem tartása fölött a törvényhozás esetről-esetre határozhat. A szerves illetményszabályzatok az illetékes kormányhatóságok által a fizetésjavításra való figyelemmel revízió alá lesznek veendők. A szakasz utolsó bekezdésében tervezett intézkedések szerint a természetbeni járandóságok, az igen csekély anyagi értéket képviselő sójárandóság kivételével, megszüntettetnének. Az- 1893. évi IV. törvényczikk eredetileg nem terjedt ki azokra az ágazatokra, a melyeknél a természetbeni járandóságok az illetmények egy részét képezték. Csak jóval később a törvény életbelépte után terjesztetett az ki fokozatosan a jelzett ágazatokra. Ezzel az alkalommal azonban az illetményjavítás kiterjed valamennyi állami alkalmazottra, azokra is, a kik az állam magángazdasága körében vannak alkalmazva. Úgy ez a körülmény, mint az illetményjavításból a tisztviselőre és hozzátartozóira háruló tetemes előnyök indokolják, hogy ezúttal a természetbeni járandóságokat, a melyek az azokban nem részesülő állami alkalmazottaknál méltán panaszokra adtak okot, megszüntessük. Az ez által az intézkedés által anyagi érdekeiben leginkább érintett erdészeti alkalmazottak érdekében, •— a mint már most tisztelettel bejelentem, — a földmivelésügyi minister úrral abban állapodtam meg, hogy azt a nagy aránytalanságot, a mely az erdészeti szaknál magasabb és alacsonyabb tiszti állások között az erdészeti igazgatás és kezelés már is érezhető hátrányára mutatkozik, fokozatosan megszüntessük és fokozatosan létesítsük ennél az ágazatnál azt az arányt magasabb ós alacsonyabb állások között, a mely ez idő szerint az állami bányászatnál megvan. Erre vonatkozó javaslatainkat az 1904. évi állami költségvetéssel kapcsolatban szándékozzuk előterjeszteni, megjegyezvén, hogy az állománynak a jeleztem elvek szerint való teljes rendezését, figyelemmel a vele járó költségekre, nem egyszerre, hanem az 1904. és 1905. években egyenlő részletekre felosztva hajtanok végre. A 47. §-hos. A tervezett intézkedések indokairól az 1. §. indokolásánál volt szerencsém megemlékezni. A 48. §-hoz. A javaslat az elsőfolyamodású bíráknak és ügyészeknek az eddigi törvényekben nyújtott különös kedvezményeket a rendszer keresztülvitele szempontja-