Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

102 318. szám. ból több tekintetben megszünteti és őket a többi államhivatalnokkal egyenlő elbánásban részesíti. Nevezetesen mig eddig az elsőfolyamodású birák és ügyészek az 1893. évi IV. törvényczikk 3. §-ának a) pontja szeiánt a VIII. fizetési osztálynak csak első (3.600 K) és második (3.200 K) fokozatába soroltattak, addig a javaslat szerint ők ezentúl a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába neveztetnek ki, azaz kezdő fizetésük 3.600 koronát fog tenni. Más államhivatalnokokkal szemben tehát, a kik a VIII. fizetési osztály 3. fokozatának eddig megfelelt 2.800 K fizetés helyett 3.600 K fizetésbe jutnak és ígj 800 K fizetésjavítást nyernek, az elsőfolyamodású birák és ügyészek csak 400 K fizetésjavításban részesülnek. A javaslat továbbá megszünteti az elsőfolyamodású birák és ügyészeknek az 187]'. évi XXXI. törvényczikk 11. §-án, továbbá az 1871. évi XXXIII. törvényczikk 8. §-án, illetve az 1881. évi LV. törvényczikken alapuló korpótlékát. Leghátrányosabb azonban a javaslat rendszere a Budapesten alkalmazott bírákra és ügyészekre nézve, a kik az 1893. évi IV. törvényczikk 3. §-ában részükre megállapított 800 K működési pótléktól elesnek, úgy hogy Budapesten a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába tartozó bírónak illetményei 400 koronával kevesebbet fognak kitenni, mint ma a VIII. fizetési osztály legalsó, vagyis második fokozatába kinevezett biró illetményei és kevesebbet, mint a budapesti elsőfolyamodású bírákra nézve már 1871-ben megállapított (2.000 frt) fizetés. Az új illetmények csak a VIII. fizetési osztály második és első fokozatában fognak Budapesten a mai illetményeknek megfelelni. Ehhez járul, hogy a budapesti albirák, kik a részükre az 1893. évi IV. törvényczikkben megállapított 600 K működési pótléktól szintén elesnek, jövőre a 3. fizetési fokozatban 200 koronával, a második fizetési fokozatban ]iedig 100 koronával szintén kevesebb illetményben fognak részesülni, mint ma, az első fokozatban pedig illetményeik a maiakkal egyenlőek. Budapesten tehát az áj fizetésrendezés a VIII. fizetési osztályba tartozó bírákra és az albirákra nézve tényleges illetményeiknek nem emelésével, hanem részben csökkentésével fog járni, és ők (miután csupán a nyugdíjazásnál beszámítandó fizetésük emelkedik) a fizetésrendezés előnyeit csakis végellátásuk esetében fogják élvezni. A fizetésrendezésnek az elsőfolyamodású bírákra és ügyészekre nézve ezek szerint részben ki nem elégítő, részben pedig hátrányos eredményét a javaslat 48. §-a egyrészről az által kívánja kiegyenlíteni, hogy a VII. fizetési osztályba sorozott elsőfolyamodású bíráknak számát az eddigi két-tized részről három tized részre emeli, másrészről pedig az által, hogy a budapesti összes elsőfolyamodású bíráknak és albiráknak 40 százalékát a VII., 40 százalékát a VIII. és csak húsz százalékát a IX. fizetési osztályba rendeli soroztatni. A mi különösen az utóbbi rendelkezést illeti, ez, miután a Budapesten alkalmazott bíráknak és albiráknak mai összesen 226-ot kitevő létszámából ma csupán 31 van a VI. és VII. fizetési osztályba, 92 a VIII. és 103 a IX-be sorozva: 59 VIII. fizetési osztályú elsőfolyamodású biróra és 57 albiróra nézve jelent előmenetelt. Ez a rendelkezés továbbá egyszersmind a jövőre is biztosítani lesz hivatva, azt, hogy Budapesten a birói tisztet a törvényszékeknél túlnyomó részben a VII. fizetési osztályba sorozott, a járásbíróságoknál pedig a VIII. fizetési osztályba, sorozott birák gyakorolják. A javaslat a Budapesten alkalmazott bírákra nézve czélszerűbbnek találta a most említett rendelkezést, mint az eddigi működési pótlékok fentartását. A működési pótlékok fentartása mellett ugyanis ilyenben kétségkívül nemcsak a IX. és VIII. fizetési osztályba tartozó albirák és brrák, hanem a VII. fizetési osztályba tartozó birák is részesítendők lettek volna, mert ellenkező esetben az a