Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

58 300. szám. lyébb értékű termék nagyobb tömegekben való heözönlésének pedig a javaslatba, hozott 4 koronás vám eléggé útját állja. Az aránylag alacsony értékarányú vám megállapítását egyébként indokolja egyfelől még az a körülmény is. hogy a védelmi szükséglet ennél a terménynél sokkal kisebb, mint a búzánál vagy a rozsnál, másfelől pedig, hogy a vámkülföldi behozatalt nem szükséges okvetlenül és teljesen távol tartani, különösen azokban az esetekben, a mikor gyöngébb árpatermés következtében hiány állhat be takarmányárpatermésünkben s a hiánynak vámkülföldi származású, olcsóbb termékkel való pótlása, válnék szükségessé abból a czélból, hogy ezen behozatal által a jobb ós drágább sörárpának, ezen kiváló fontosságú kiviteli czikkünknek takarmányozási czélokra való visszatartása elkerültessék. A sörárpa és a takarmányárpa árkülönbözetei jelentékenyek, de az áralakulás nem tüntet fel oly ingadozást, mint a búzánál s a rozsnál; volt ugyanis egy q átlagos ára a budapesti tőzsdén és Bécsben, koronákban: Budaj: >esten takarmányBécsben mindennemű Budap lesten takarmányBécsben mindennemű sorarpa árpa árpa sörárpa árpa árpa 1891-ben 15-26 13-13 17-20 1897-ben 14-07 10-46 19-00 1892-ben 13-35 11-25 16-60 1898-ban 15-54 12-55 19-60 1893-ban 13-80 11-63 17-60 1899-ben 14-39 12-11 17-30 18 94-ben 15-18 11-85 18-00 1900-ban — 11-49 16-80 1895-ben 13-98 11-38 17.20 1901-ben — 12-30 — 1896-ban 12-28 9-06 16-60 Mindezek az adatok kétségtelennek tüntetik fel tehát azt, hogy az árpa eddigi (1'79 koronás) vámjának több mint kétszeresére, azaz 4 koronára való fölemelése termelésünknek a vámterületen belül a külföldi termék versenye ellen jogosan igényelhető védelmet kellő mértékben biztosítani fogja. 26. Zab. Valamennyi gabonaneműek között a sah árának alakulása tünteti fel a legkisebb ingadozásokat; volt ugyanis egy q ára koronákban a budapesti tőzsdén és Bécsben: Budapesten Bécsben Budapesten Bécsben 1891-ben 13-21 14'20 1897-ben 12'34 13-20 1892-ben 11-66 12"40 1898-ban 1323 14'00 1893-ban 13-21 14"00 1899-ben 1132 12'20 1894-ben 13'04 14'00 1900-ban 10-68 12-60 1895-ben 12"70 13'40 1901-ben 13"64 1896-ban 12-16 13"20 Az eddigi vámtarifában a zab ugyanegy tételszám alá tartozik az árpával. Az új tarifa megállapításánál mezőgazdaságunknak ezt a két fontos terményét egymástól el kellett választanunk és mindegyiknek vámját külön tétel alatt megállapítanunk, inert ez a két kalászos termény a hazai termelés szempontjából is különleges elbánást igényel. A statisztika tanúsága szerint ugyanis, míg az árpából a közös vámterületnek igen nagy kiviteli többlete van, addig a zabnál épen megfordítva: a közös vámterület általános forgalma passzív mérleget mutat.