Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 55 ^ . 23. Búza, kétszeres, tönköly. Jelenlegi tarifánk szerint a búza, kétszeres, tönköly és a rozs azonos, 3*57 koronás vámtétel alá esnek. A vámtétel ezen azonos magassága sem a gazdasági, sem az árviszonyok által nincs indokolva. Eozstermelésünk alig valamivel több, mint egy harmadát képezi búzatermelésünknek, termelése nem oly átalános, mint a búzáé, nem is oly költséges s a két termék közötti értékkülönbözet elég jelentékeny arra, hogy az a vám megállapításánál figyelmen kívül ne hagyassék. Más viszonyok forognak fenn a kétszeres ós a tönköly tekintetében, miután az előbbi rendszerint a búza és rozs keveréke, az utóbbi pedig körülbelül egyenértékű a búzával. A vámterület külkereskedelmi mérlege a búza tekintetében már évek óta passzív, ugyanis: behozatott kivitetett — behozatali többlet -f- kiviteli többlet métermázsa az 1880/4. évek átlagában. . . 2,196.597 2,469.518 + 272.921 az 1885/9. » » ... 343.084 2,541.269 -j- 2,198.185 az 1890/4. » » ... 170.704 1,215.112 -f- 1,064.408 1895/9. » » ... 870.361 311.667 — 558.694 1900-ban 359.223 81.741 — 277.482 1901-ben 315.757 212.774 — 102.983 az 1902. év I—X. havában 898.534 128.671 — 769.863 A mérleg passzivitása az 1897. évi rossz termés, tehát már csaknem hat év óta tart; ez az állandóság arra vall, hogy kiviteli feleslegünk már egyáltalán nincs. Hogy a mérleg passzivitása a termelés emelkedése daczára oly rohamosan következett be, az egyfelől a viszonylagos fogyasztás megnövekedésében, másfelől pedig abban találhatja magyarázatát, hogy a jelenlegi alacsony és szerződésszerűkig mérsékelt vám kedvező árkonjmikturák esetén nem volt képes a keleti, s részben amerikai behozatalt piaczainktól távol tartani. Kétségtelen, hogy a búzabehozatali többletekért megfelelő ellenértékünk van lisztkivitelünk többletében. De ez csak a mérleg szempontjából jöhet figyelembe, s nemcsak nem változtat azon a tényen, hogy a vámterület megszűnt búzakiviteli terület lenni, hanem inkább, legalább közvetve, igazolja azt, a mennyiben bizonyságot tesz arról, hogy búzánkat nagyobb mennyiségben már csak liszt alakjában vagyunk képesek kivinni, s azt is csak azon kedvező körülmény következtében, hogy legfinomabb lisztfajtáink az őrlemény finomságánál fogva kiváltságos állással bírnak a világpiaczon. Elméletileg búzavámjainknak oly magasaknak kellene lenniök, hogy a mi nagyobb, és a kiviteli államok kisebb termelési költségei közötti különbözet kiegyenlíttessék. Ezen különbözet nagyságáról a külforgalmi értékbecslések adnak némi felvilágosítást; volt ugyanis a búza értéke koronákban: a behozatalban a kivitelben a kivitt búza értéktöbblete 1897-ben 19"32 20-66 T34 1898-ban 19-58 22"82 3'24 1899-ben 14'92 19'60 4'68 1900-ban ...... il'72 17-82 6-10 1901-ben ........ ._, 12;56 17"72 516 átlag 15-62 19-72 ~ 410