Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

56 300. szám. Az utolsó öt évben jelentkező értékkülönbözetek 1*34—6"10 korona között ingadoznak s az átlag 4'10 koronát tesz. A búzának eddigi 3'57 K vámja helyett, tekintettel a behozott és a kivitt árú értékkülönbözetére, 7*50 K vám megállapítása látszik mellőzhetetlenül szükségesnek. Ugyanezen vámtétel alá sorozzuk a kétszerest ós a tönkölyt, mint a búzával körülbelül egyenértékű termékeket. A búzát magasabb vámmal kell megterhelni, mint a rozsot, nemcsak azért, mert a német tarifa is így tesz, hanem egyrészt magasabb értéke miatt, másrészt pedig, mert a búza Magyarország főgabonaneműje s az alföldi síkságon nemcsak főtermény, hanem az ottani éghajlat alatt oly páratlan minőségben terem, mely a magyar búzalisztnek az egész föld kerekségén hírt szerzett. Végül egyenlő vám mellett több búza beözönlésének veszélye fenyegetne, mi a rozs árát nagyon nyomná, de nyomná a rozs-fogyasztást is, mely körülmény igen káros lenne azokra a vidékekre, melyek búzát termelni nem képesek; a silányabb minőségű, tehát olcsó búza beözönlése következtében ugyanis a rozsfogyasztás csökkenne, s ez a rozstermelő vidékeket válságba sodorná. Hogy gabona-, de főleg búzatermelésünknek a fentebb jelzett mérvű vámvédelemre — különösen a felemelt németországi vámokra való tekintettel, midőn ez utóbbiak hatása következtében az eddiginél is nagyobb mértékben fenyeget a miénknél sokszorta olcsóbban előállított és határainkhoz szállított tengerentúli, oroszországi és balkán-búza beözönlése, — ennek bizonyságául elég hivatkoznunk a búza-áraknak az utóbbi években tapasztalt erős hullámzására és az időközönkint beállott nagymérvű árhanyatlásokra. így pl. volt egy q ára a budapesti piaczon és Bécsben, koronákban: Budapestem 1891-ben 20*21 1892-ben 18*21 1893-ban 15*95 1894-ben 1411 1895-ben 13*71 1896-ban 14*59 Bécsben Budapesten Bécsben 21*40 1897-ben, . 20*69 21*60 19*40 1898-ban 23*47 24*80 17*20 1899-ben. . . ., 18*27 20*10 15*40 1900-ben . , , 15*08 17*40 15*00 1901-ben. . . . . 15*47 17*80 15*60 24. Rozs. A rozsra a búzánál egy fél koronával alacsonyabb, t. i. a jelenlegi 3*57 K vám helyett 7 K vám megállapítása látszik indokoltnak. Fentebb kifejtettük az okokat, melyekre való tekintettel a rozs alacsonyabb vámmal terhelendő, mint a búza; a fél koronánál nagyobb különbség nem ajánlható, egyrészt azért, hogy rozstermelésünk is kellő védelemben részesüljön az idegen, különösen orosz rozs behozatala ellen, másrészt pedig azért, mert az utóbbi években a rozs ára állandóan igen közel állott a búzáéhoz, és ígj nem volna indokolt, hogy a vámkülönbözet nagyobb legyen. Atalában az utolsó években állandóan csekélyebb volt az e két gabonanem közti árkülönbözet, mint az előtt, és ezt a helyes és állandóvá lett arányt a jövőben az olcsó rozs behozatalának lehetővé tótele által megbolygatni nagy hiba volna.