Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 51 Jóllehet a vámterület termései növekedtek, a gabonatermelés a belszüksógletet a kilenczvenes évek végén még sem fedezte, a behozatal nagy mértékben megnövekedett, s a mérleg passzívvá vált, de 1900-ra némi javulás s ismét a mérleg aktivitása állott be. A vámterület külforgalma gabonában, a 6 főbb gabonanemet tartva szem előtt, így alakult: behozatott kivitetett -f- kiviteli többlet — behozatali többlet a lisztkivitel többlete + 2,543.633 q i T 1.419.098 + 4,294.690 » + 696.939 — 1,258.901 + 889.251 » + + 62.793 499.292 ~f 105.960 » + 865.901 az 1880/9 évek átlagában 4,274.167 q 6,817.800 q az 1890/4 » » 2,009.833 » 6,304.523 » az 1895/9 » » 5,432.805 » 4,173.904 » 1900-ban 2,546.933 » 3,436.184 » 1901-ben 3,520.519 » 3,626.479 » A mérleg aktivitását azonban kizárólag az árpa- s a liszt-kivitel okozza, mely tény a mellett bizonyít, hogy — miként fentebb hangsúlyoztuk — a vámterület átalában már is megszűnt gabonakiviteli terület lenni, az árpát kivéve. Mindenesetre feltűnik az, hogy, bár az 1895/9. évek átlagában a vámterület termése sokkal nagyobb volt, mint az 1885/9. évek átlagában és ép oly nagy, mint az 1890/4. években, a mérleg mégis oly nagy mértékben passzívvá alakult. Ezt két ok idézte elő: a relatív fogyasztás megnagyobbodott s a vámterületen a gabona árának alakulása a behozatalt lehetővé tette, ellenben a kivitelt megnehezítette. A termelési s forgalmi adatok egybevetésével a vámterület fogyasztásának rendelkezésére álló gabonamennyiség, valamint a fejenkint fogyasztott mennyiség, az árpát figyelmen kívül hagyva, a következő összegekben állapítható meg: az 1885/9 évek az 1895/9 évek átlagában rendelkezésre állott q. fejenkint fogyasztott mennyiség az 1885/9" az 1895/9 évek átlagában kilogrammokban 44,610.810 93-9 98-1 1,627.132 5-7 3-6 27,786.732 65'3 61-1 25,501.755 53-8 56-1 41,969.713 75-7 92"2 141,496.142 294-4 311-1 búza 38,403.811 kétszeres 2,365.385 rozs . 27,005.385 zab 22,254.956 tengeri 31,405.296 összesen^T2Í7434.833 ~ A tiz éves időszakban a búza fejenkinti fogyasztása 4, a zabé 2, a tengerié 16 kilogrammal emelkedett, a kétszeresé 2, a rozsé 4 kilogrammal csökkent, végeredményben pedig ezen öt gabonanemű fogyasztása fejenkint 17 kilogrammal emelkedett. Ha a relatív fogyasztás állandó marad, a vámterület termelése a fogyasztást nemcsak fedezte volna, hanem több millió métermázsa kiviteli feleslege is lett volna. Az a körülmény, hogy a gabonafogyasztás emelkedik, inkább kedvező jelenségnek tekinthető, a mennyiben arra vall, hogy a lakosság fogyasztóképessége növekszik. Magyarország és Ausztria a kenyérfogyasztás terén a legtöbb nyugoti állam mögött sorakozik, így egj, az 1891/5. évekről készített összeállítás a fejenkinti és évenkinti búza- és rozsfogyasztást a következő mennyiségekre becsüli: Francziaországban 254 kgr Svájczban 215 * Németországban 197 A vámterületen ......... 173 » ra. 7*