Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

. 186 300. szám. foka szerinti osztályozás terveztetik egységes vámtételek mellett, a mi által a vámkezelés egyrészt megkönnyíttetik, másrészt egységesebbé tétetik. A javasolt 100 és 240 koronás vámtételek folytán az ide sorolt árúk nagyobb része magasabb, egy kisebb része alacsonyabb vámtétel alá fogna esni, míg egy jelentékeny részre nézve a jelenlegi vám fentartatnék. 827. Viaszos vássondrúk nemes fémszer éléssel. A nemes fémekkel szerelt árúk közül az aranynyal szerelt árúk vámja épúgy, mint a többi tarifaosztályban, 71429 koronáról 850 koronára emeltetett, ellenben az ezüsttel szerelteké 600 koronára lesz állíttatott. XXXII. Bőr és bőráruk. A vámterületnek igen jelentékeny kivitele a bőripar fejlettségének magasabb fokáról tesz tanúságot. A behozatal értékének tetemes emelkedése azonban és ezzel kapcsolatban kereskedelmi mérlegünknek aggasztó rosszabbodása, mely immár oly mérveket öltött, hogy míg a vámterület kiviteli többlete 1891-ben még 31 millió koronára rúgott, ez a többlet 1901-ben 10 millió koronára. apadt le, egyfelől viszonyainknak kedvezőtlen alakulására és arra vall, hogy a jelenlegi vámvédelem a külföldi verseny távoltartására és csökkentésére nem elégséges, másfelől pedig, hogy a versenyviszonyok a külföldön is a mi hátrányunkra változtak meg. Tekintettel a bőrök és a bőráruk forgalmának különböző alakulására ós különösen azon eltérő viszonyokra, melyek a. hazai ipar termelésében e két árúcsoport tekintetében fennállanak, gazdasági helyzetünket csak úgj Ítélhetjük meg helyesen, ha a bőrök ós bőrárúk forgalmát külön-külön szemügyre veszszük. í Bőrök. A kikészített bőrökből a vámterület kiviteli forgalma fejlődést nem mutat, a behozatal pedig nagy és érték szerint emelkedik. E szerint iparunk nemcsak a külföldi piaczokon nem képes tért hódítani, hanem még a belföldi fogyasztás ellátásában is kénytelen az erős külföldi versenynek tért engedni. Magyarország forgalmában is a külföld versenyenek káros hatása tükröződik vissza. Habár kivitelünk emelkedése Magyarország bőriparának fejlődését bizonyítja, ez csak a gyáripart illetőleg észlelhető. Hajdan virágzó kisiparunk, mely annyi munkáskéznek nyújtott keresetet, sajnos pusztulásnak indult. Az országban elszórva még most is elég nagy számban találhatók kisebb ipari műhelyek, ezeknek száma azonban a kisiparra nézve kedvezőtlen alakulások, de főleg a külföldi nagy menynyiségű borbehozatal következtében évről-évre csökken. Ellenben gyáriparunk a fejlődés útján van. Míg ugyanis Magyarországon 1890-ben csak 27 bőrgyár volt üzemben, ezek száma 1896-ban már 40-re, 1898-ban pedig — az ebben az évben felvett iparstatisztika adatai szerint — 50-re szapo-. rodott. Az 1898-ban üzemben volt 50 bőrgyár, melyekben összesen 3.121 munkás volt alkalmazásban, 1729 lóerejű hajtógép segítségéve] összesen 27,396.172, K