Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 99 a méhészet érdekében kívánatos, ellenben a méhköpükben élő méhek nélkül behozott lépes méznél tulaj donképen a méz és viasz a lényeg, ennélfogva ez a behozatal a méhészet érdekében aránylagos vámmal terhelendő, nehogy ennek a két terméknek ilyen alakban történő behozatala útján a méz és viasz vámja megkerültessék. Az ily árúk behozatala 20 korona vámmal lenne megterhelendő. 8L Állati viasz. Fms^termelésünk szükségletünket szintén bőven fedezi, s a szükséglet fedezésén kívül még 1 millió korona érték körül ingadozó kiviteli többletünk van; kiviteli többlete van a vámterületnek is. A méhészet egyik termékének, a méznek vámja emeltetvén, következetesség szempontjából a másik terméknek, a viasznak vámja is emelendő. A természetes állapotban levő viasz jelenlegi 11 korona 90 filléres vámja 14 K-ra emeltetett. A gazdasági érdek talán a vám nagyobb emelését követelhetné, de mivel ezáltal a viaszfeldolgozó ipar érdekei sérelmet szenvednének, — mert a méhészek nem igen termelnek nálunk ipari czelokra átengedhető viaszt, haneni a saját mű-lóp szükségletük fedezésére fordítják, — a csekély emelés elegendőnek találtatott. Hasonlóan emeltetett a kikészített viasz vámja is 2381 K-ról 28 K-ra úgy a feldolgozó ipar, valamint a méhészet érdekében, mivel az előbbinek a versenyt okozó árú behozatala csak hátrányára van, utóbbi pedig a behozott olcsó, de gyakran hamisított műlépektől óvatik meg. 82. Szivacs. A jelenlegi vámtételek módosításának szükségessége fenn nem forogván, azok némi kikerekítessél illesztettek az új tarifába. 83. Nyersbőrök. Nyersbőrökben Magyarország ós a vámterület külkereskedelmi forgalma általában passziv. 1901-ben Magyarországon 16"9 millió korona értékű behozatallal szemben a kivitel csak 11'6 millió korona értéket tett, a vámterületen pedig, — szintén 1901-ben, — 39 millió korona értékű kivitellel szemben a" behozatal 46"3 millió korona értékre rúgott. A részleteket tekintve, Magyarország külforgalmi mérlege nagyobb mértékben épen a marhabőrökben s a juhbőrökben passziv (az előbbieknél 1901-ben 8"2, az utóbbiaknál 1*2 millió korona értékű behozatali többlettel) és a vámterületen is a hiány főképen a marha s juhbőröknól s ezenkívül a báránybőröknél nagy, tehát épen azon árúknál a melyek a bőrfeldolgozó ipar tömeges szükségletének tárgyát képezik. Jelenlegi vámtarifánk a nyersbőröket vámmentesen engedi be, mert ez idő szerinti élő állatkivitelünk természetszerű következménye, hogy főleg jobb minőségű állati bőrökben itthon hiány van és így nem ellenezhetjük, hogy a mit mint élő állatkivitelünk egy alkotó részét vittünk ki, ugyan azt, a mennyiben itthon arra szükségünk van, vámmal való megdrágítás nélkül visszanyerhessük, vagy másfelől való behozatal útján pótolhassuk. Annál inkább le kellett tehát mondanunk ezen, a hazai nyerstermelés érdekében eredetileg vám alá venni kivánt fontos ipari nyersanyag vámmal való 13*