Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

9 6 300. szám. teher, valamint a vámkezelés által előálló nehézségek következtében, az élve szállítás majdnem lehetetlenné fog válni, úgy hogy az osztrák termelés feleslege a vámhatáron belül fog maradni. Ily viszonyok között hazai haltenyésztésünk csak úgy fejleszthető, ha legalább az illetéktelen versenytől sikerül azt megóvni, a mely ezél elérésének egyik tényezője gyanánt a megfelelő vámvédelem tekintendő, a mely oknál fogva a vámnak 20 koronára való emelése hozatik javaslatba. Figyelembe veendő még, hogy a javasolt vám a szerződéses tárgyalások alkalmával a behozatalunkban érdekelt államok részéről előreláthatólag újból alkudozások tárgyát fogja képezni; a jelenlegi alacsony vámmal szemben éppen ezen alkudozásokra való tekintettel czélszerű a vámot a tervezetben kilátásba vett magasságra emelni. 76. Fris tengeri kagylós és héjas állatok. Az ide sorozott állatok sem a belföldi termelés, sem a forgalom szempontjából nem bírnak különös jelentőséggel. Hatályosabb vámvédelemre nincs szükség. A jelenlegi 59"52 K-ás vám kikerekítve fentartatott. 77. Külön meg nem nevezett állatok. Ezen állatok jelenlegi vámmentességének megszüntetésére nem forog fenn ok, tekintve azt, hogy ezen tarifaszám alá különböző oly házi állatok, továbbá állatkertek és állatseregletek stb. részére beliozott állatok, vadfélék, kétéltűek, pióczák, rovarok stb. különlegességek tartoznak, a melyek a belföldi termelés szempontjából fontossággal nem birnak. X. Állati termékek. A X. tarifaosztályba tartozó árúk csekély kivétellel olyanok, a melyek Magyarországon és a vámterületen is nagy mennyiségben termeltetnek, s túlnyomó részükből Magyarországnak és a vámterületnek egyaránt kisebb-nagyobb kiviteli többlete van. A kérdéses czikkek forgalma átalánosságban jelentékenyen fejlődik. Magyarország külforgalma az ezen tarifaosztályba tartozó termékekből a behozatalban mérsékelten, a kivitelben nagy mértékben emelkedett. A forgalom ilyetén fejlődéséhez képest alakult a forgalmi mérleg is. A közös vámterületnek a X. tarifaosztálybeli czikkekből jóval nagyobb forgalma van, mint Magyarországnak s a forgalom fejlődése is sokkal nagyobb mérvű. A nyolczvanas évek elején a vámterület külforgalmi mérlege a szóban forgó czikkekből még passzív volt; a kivitel azonban már 1884-ben fölényre kezdett jutni s ez a fölény egyes szórványos visszaesésektől eltekintve, mindinkább növekedett, úgj, hogy 1901-ben a kiviteli többlet már 66 millió korona értéket képviselt, A forgalmi mérleg ezen átalakulása csaknem kizárólag a tojás és az ágytollak kivitelének fejlődésére vezethető vissza. Magyarország és a közös vámterület forgalmának számszerű alakulásából minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy a X. tarifaosztályt mint egységet véve