Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 97 s az egyes árúktól eltekintve, jóval többet termelünk, mint a mennyire szükségünk van, s a vámterület termelési feleslegének a vámkülföldön való elhelyezésére s értékesítésére van utalva. 78. Tej. A tej behozatala a szállítási nehézségeknél fogva csak a határforgalomban bir némi jelentőséggel. A vámterület behozatala meghaladja ugyan a kivitelt, de a különbözet nem nagy. A tej ez idő szerint vámmentes; a vámterület tejtermelése s különösen hazánk ez irányú fejlődésképessége oly nagy, hogy a vámbelföld szükségletét feltétlenül fedezi, minélfogva nem szükséges a jelenlegi vámmentességet megszüntetni. 79. Tojás stb. Baromfitenyésztésünk fejlődésével párhuzamosan, termelésünk a baromfitenyésztés melléktermékeiben, különösen tojásban, nagymértékben fellendült, úgy, hogy a belszüksóglet teljes fedezésén kívül igen nagy értékű kiviteli többletünk van, a mely 1885-ben még csak 8, 1901-ben azonban már 30 millió korona értéket képviselt. Körülbelül hasonló arányokban fejlődött Ausztria tojástermelése is. a minek következtében a vámterület tojáskiviteli többlete az 1885. évi 17 millió korona értékkel szemben 1901-ben 67 millió korona értékre emelkedett. A rendkívül nagy termelési többlet daczára a vámterületnek igen jelentékeny tojásbehozatala van, mely körülmény abban leli magyarázatát, hogy a tojáskereskedelem fejlődésével a keleti államok kiviteli fölöslege mint átmeneti árú kerül nálunk forgalomba, annak következtében, hogy a 3*57 koronás autonóm vámmal terhelt tojásbehozatal 1894-től kezdve szerződésszerűség vámmentesíttetett. Ezen vámmentesítós következménye ugyanis az volt, hogy a vámterület tojásbehozatala az 1893. évi 882 ezer korona értékről 1901-ben már 29 millió korona értékre emelkedett, A vámterület tojásbehozatala csaknem teljesen a keleti államokra szorítkozik; Németországból való behozatala ma sem sokkal nagyobb, mint volt a nyolczvanas években; Olaszországból érkező behozatala is, bár jelentékenyebben fejlődött, aránytalanul kisebb, mint a keleti államoké, amelyek közül Oroszország áll előtérben, a honnan 1901-ben 373.262 q hozatott be, összes tojásbehozatalunknak körülbelül 90°/

0-a. Nagyobb mennyiségek hozatnak még Kumániából, Törökországból és Bulgáriából. A vámterület kivitele túlnyomólag Németországba irányul; a kivitel ezen része azonban, mivel Németországnak kifejlett tojáskereskedelme van, legnagyobb részben ismét tovább megy a nyugat egyéb államaiba, leginkább Belgiumba, Németalföldre és Angolországba. Ezen államokba egyébként részben Hamburgon át, részben pedig közvetlenül is nagy mennyiségeket szállít a vámterület. Jelentékeny még a vámterület Svájczba irányuló tojáskivitele, de ez a kilenczvenes évek második felében némileg hanyatlott. Úgy a behozatalban, mint a kivitelben túlnyomórészt csak a tojás szerepel, míg tojásfehérjéből és sárgájából a vámterület átlagos behozatala körülbelül csak ezer q-t, átlagos kivitele pedig körülbelül kétezer q-t tesz. Belföldi tojástermelésünk ugyan fokozatosan fejleszthető, de tekintetbe véve a vámterület nagyobb mennyiségű s különösen Oroszországból való behozatalát, Képyh, iromány. IMI —1í»0<>. XXIII. kötet. 13