Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-287. Törvényjavaslat, a tengeri szabadhajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről

287, szám. «35 Jiszta Az A beA hajó neve tonnaépítés szerzés A. tulajdonos megnevezése tartalma ideje ideje Orient 1.496 1891 Orient részvény társíüsáj^ Siam 1.991 1893 » » » Burma 1.974 1893 » » » Marguerite 261 . 1888—1894 Pischer és Brüll 5. Azov 989 1895 Copaitics és társai Dunav 1.004 1896 » » " Etelka 1.496 1892—1896 Photogen részv. társaság Attila 2.140 1891—1897 Magyar kel. teng. hajózási részv. társ. Recina 1.604 1899 Copaitics és társa 10. Jova 2.227 1899 Orient részv. társ. Olga 2.055 1900 Magy. horvát szabad, hj. r. t. Borneo 2.400 1900 Orient részvény társ. Palermo ..' 987 1872—1900 Gerlaz és társa Zwir 2.119 1900 Magyar, horv. szab. hj. részv. társ. 15. Köbe 2.970 1901 Orient részv. társ. Klek 2.486 1901 Magyar horv. szab. hj. részv. társ. Indeficientes 1.451 1901 Oerlaz és társai Korona 2.387 1901 Magyar horv. szab. hj. r. t. Kosztrena 1.629 1902 Sodich és társai. 20. Luron 3.242 1902 Orient részv. társ. Az itt felsorolt gőzösök közül a »Marguerite« 1897-ben, az »Orient« 1899-ben, az »Azov és Dunav« 1901-ben eladattak és ha ezenfelül még eltekintünk a »Palermo« nevű gőzöstől is, mely koránál fogva szabadhajózási segélyre nem bir jogosultsággal, magyar szabadhajózásunk ez idő szerinti hajóállománya mégis 15 és pedig legnagyobbrészt teljesen új oly gőzöst tüntet fel, a melyek az előirt segélyezési feltételeknek megfelelnek. Mindezen gőzösök a szabadháj ózásra fordítható hitelnek a fentiek szerint történt korlátozása folytán ez ideig nem voltak kivétel nélkül segélyben részesíthetők, és így csupán ezen hajóállománynak szabadhajózásunk czéljaira való fentartása érdekében is szükségesnek mutatkoznék, hogy az 1893. évi XXIL t.-cz. a változott igényekhez képest módosítás alá vétessék. A szóban levő törvény módosítását azonban egyéb fontosabb érdekek is megkívánják. Míg ugyanis az eddig tett és a fentiekből is kitetsző tapasztalatok szerint az 1893. évi XXIL törvényczikknek kedvező hatása volt abban az irányban, hogy szabadhajózásunk hajóállományának újjáalakítását előmozdította, addig azon másik czél, hogy a szabadhajózás a hazai forgalom ellátásában és jelesen termékeink számára új forgalmi összeköttetések létesítésében keresse főtevékenységének kifejtését, úgyszólván egészen megvalósulatlan maradt, mert ha egyes esetekben a szabadhajózás a hazai forgalom közvetítésében szórványosan részt is vett, ez leginkább csak oly viszonylatokban történt, a melyek kiszolgálására szerződéses járatok is rendelkezésre állnak, új forgalmi viszonylatokban pedig a törvény érvényének immár több, mint kilencz évi tartama alatt is szabadhajózásunk hazai érdekből alig fordult meg. Ezen kedvezőtlen eredmény okát az eddigi állapotok között leginkább abban kell keresnünk, hogy a reánk nézve új forgalmi összeköttetéseket képező viszonylatokban a járatok teljesítésének előmozdítására az eddigi járatsególyek nem voltak elegendők. Képvh. iromány. 1901—1906. XXI. kötet, 9