Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-287. Törvényjavaslat, a tengeri szabadhajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről

u 287, szám. úgyannyira, hogy a 80-as években összes kereskedelmi tengerészetünk hajóállományában számottevő fontosabb elemet már csak a segélyezett hajózási hajósvállalatoknak szerződéseik értelmében beszerzett gőzösei képeztek. Ebben az időszakban a forgalmunk érdekében szükséges szerződéses hajójáratok czéljaira is csak korlátoltabb eszközök álltak rendelkezésre. Ezen szerződéses szolgálatnak 1891-ben kiterjedtebb módon történt rendezése után azonban halaszthatlanná vált, hogy tengeri szabadhajózásunknak a fenforgó igényekhez mért új alapon való berendezését is előmozdítsuk. így jött létre az 1893. évi XXII. törvényczikk, melynek megalkotásánál a fősúlyt arra kellett fektetnünk, hogy szabadhajózásunk első sorban új szerkezetű üzemképes hajók beszerzésére képesíttessék. Különleges viszonyaink között e czél elérésére az Olasz- és Francziaországökban már azon időben alkalmazott segélyezési rendszertől eltérő intézkedések váltak szükségesekké és különösen annálfogva, hogy szabadhajózásunknak kizárólag a hazai forgalom ellátásában, illetve fejlesztésében való foglalkoztatására a rendelkezésre állott korlátolt segélyezési eszközök keretében elegendő támogatást nem nyújthattunk, az idézett törvényben a szabadhajózási segély két részre osztatott, úgymint beszerzési segélyre, mely a hajók beszerzésének előmozdítására szolgál és így az ahhoz való igény a hajó mikénti foglalkoztatásától függetlenül is fennáll, — továbbá járatsegélyre, mely csakis a hazai forgalom érdekében teendő külön szolgálatokért válik esedékessé —• s így tehát ösztönzésül szolgál arra, hogy a szabadhajózás első sorban a hazai forgalom közvetítését karolja fel. E kettős segélyezés czéljaira az említett törvény évenként legfeljebb 200.000 korona felhasználását engedte meg. Ezen aránylag csekély támogatás mellett azonban hazai vállalataink részére egyúttal adókedvezmények is biztosíttattak. Alig hogy e törvény életbe lépett, a szabadhajózás támogatására Ausztriában is alkottak törvényt. Ezen osztrák törvény, mely 1893. évi deczember hó 27-én lőn kihirdetve, alapjában véve teljesen a mi segélyezési rendszerünkhöz alkalmazkodik, a segélytótelek azonban a mieinknél némileg magasabb összegekben állapíttattak meg, — és az osztrák hajózás részére azon a legutóbbi tömeges hajóbeszerzéseknél különösen érvényre jutott előny is nyújtatott, hogy a szabadhajózási, segélyekhez való igény az e czélra előirányzott hitel mértékén felül sincs korlátozásnak alávetve. Mindemellett az osztrák hajózásnak nyújtott ezen kedvezőbb segélyezési feltételek a mi szabadhajózásunkra érezhető visszahatást nem gyakoroltak és az 1893. évi XXII. t.-cz. eredményesnek bizonyult abban, hogy hajóállományunknak a helyes és egészséges irányban való fejlődésre nyújtott alapot. — Midőn a törvény életbe lépett, szabadhajózásunk csupán egy, az 1496 tiszta tonnatartalommal biró Orient nevű gőzösnek volt birtokában, s az is már a törvény közeli életbe léptének hatása alatt szereztetett be. Azóta legnagyobbrészt partvidéki lakosságunk tőkéjének felhasználásával kizárólag szabadhajózás űzósére több részvénytársaság, vagy szövetkezeti alapon szervezett vállalat létesült, melyek közül az »Orient« és a »Magyar-Horvát« szabadhajózási részvénytársaságok 6, illetve 4 nagyobb új gőzöst szereztek be. — Ugyancsak az 1893. évi XXII. t.-cz. hatása alatt alakult meg 1897-ben a budapesti székhelylyel biró »Magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság« is, mely 3 gőzösét időközben az 1898. évi IX. t.-czikkkel szabályozott szerződéses szolgálatra kötötte le, egy gőzösét azonban azóta is a szabadhajózásban foglalkoztatja. Szabadhajózásunk fejlődésének feltüntetésére a következőkben összeállítottuk azon hajók jegyzékét, melyek az 1893 : XXII. t.-cz. alapján szereztettek be.