Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-LXII. 1902. évi XXI. törvényczikk a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak építésére és üzletére kiadott enedélyokiratok és enedélyokirati függelékek egyesitéséről, valamint a helyi érdekű vasuton szükséges beruházások fedezéséről

476 LXII. szám. 1892. évi XXV. t.-czikkel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészítéseképen 1898. évi június hó 16-án létrejött, és az 1901. évi XXV. törvény czikk el beiktatott pótegyezménynek ós az 1892. évi deczember hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak határozmányaihoz; és végre d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 4. §. . Az 1. §-ban említett vasutvonalak már kiépítve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi építési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, — kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállított építkezések és berendezések mérve ós minősége a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállítható, épúgy, a mint az építkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő. Az engedélyes részvénytársaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által az 1. §-ban említett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintetekből kivánt módosításokat és kiegészítéseket foganatosítani. 5. §. , • ^ A jelen engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak építése ós üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik. 6. §. A budapest—esztergomi vonalon a Duna folyam felett épített híd, a budapest—angyalföld—óbudai csatlakozó vonalrészszel együtt, állami tulajdont képez, és mint ilyen telekkönyveztetik. A részvénytársaságnak azonban erre a hídra, s az említett vonalrészre nézve, a vasutüzleti használati jog, a jelen engedélyokirat korlátai között és az engedély egész tartamára, telekkönyvileg díjtalanul biztosíttatik ós megállapíttatik, hogy az állami megváltási jog érvényesítése esetén, a jelen engedélyokirat 8. §-a szerinti tényleges építési és üzletberendezési tőke a Duna-híd és a csatlakozó vonalrósz építési és felszerelési költségeinek levonása nélkül lesz számításba veendő. A m. kir. államvasutak Budapest—angyalföldi és Almás—füzitői állomásaihoz való csatlakozás és ezen állomások, illetve csatlakozó vonalrészek együttes használata iránt a fennálló szerződések határozatai irányadók. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (póage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes részvénytársaság csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes részvénytársaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott.