Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-LXII. 1902. évi XXI. törvényczikk a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak építésére és üzletére kiadott enedélyokiratok és enedélyokirati függelékek egyesitéséről, valamint a helyi érdekű vasuton szükséges beruházások fedezéséről

LXII. szám. 477 A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyalján az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltóteleit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 8. §. Az 1. §-ban felsorolt egyesített vonalaknak a forgalmi eszközök beszerzésére fordított 729.800 azaz: hétszázhuszonkilenczezernyolczszáz koronának, valamint az eredetileg 216.000 azaz: kétszáztizenhatezer koronában megállapított és beruházási czelokra már felhasznált tartalékalapnak betudásával összesen 17,383.400 koronát tevő tényleges építési és üzletberendezési tőkéje további beruházási czelokra 900.000 koronával felemeltetik, és ehhez képest a budapest—esztergom—füzitői helyi érdekű vasút tényleges építési ós üzletberendezési tőkéje 18,283.400 K, azaz: tizennyolczmilliókétszáznyolczvanháromezernégyszáz koronában állapíttatik meg. Ezen tőkeemelésnek megfelelően jogosítva leend a részvénytársaság alap tők éj ót 1,125.000, azaz: egymilliószázhuszonötezer korona névleges értékű elsőbbségi részvény kibocsátása utján 22,438.600, azaz: huszonkótmilliónégyszázharmincznyolczezerhatszáz koronára felemelni. A fentiek értelmében beruházási czelokra engedélyezett 900.000 korona készpénzben, illetőleg az e czimen kibocsátandó 1,125.000 K névértékű elsőbbségi részvényekben a beruházási tartalékalapba helyezendő. — A tartalékba helyezett elsőbbségi részvények után rendeltetésszerű felhasználásukig osztalék nem fizetendő. E tartaléktőke, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében a tartalékalap növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 9. §. Az engedélyes részvénytársaság köteles a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb az építésnél ós az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. 10. §. s A fenti 1. §-ban megjelölt vonalak után letett engedélyezési biztosítókoknak még ki nem adott részei, a m. kir. központi állampénztárban letétként kezeltetnek. Az engedélyezési biztosítókok ezen részletei az illető pályák műszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatok, önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi in. kir. ministernek ezen biztosíték-részleteket az illető hiányok pótlására felhasználni; mi által az alábbi 25. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek. 11. §. Az egyesített vasutvonalak üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes részvénytársaság a kereskedelemügyi m. kir.