Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

348 298. szám. 110-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 7.643. ikt. sz.: Üllő község választói és adófizető polgárai. Nagyméltóságú Elnök Úr! Kegyes Jó Urunk! Üllő községnek alólirott adófizető ós választópolgárai, mély tisztelettel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy felemeljük tiltakozó szavunkat a most tárgyalás alatt levő katonai javaslatok ellen, és kérjük, miként jelen kérelmünket a törvényhozás magas színe elé terjeszteni kegyesen méltóztatnék. Mi alólirott választópolgárok a magyar hazát lakó népeknek azon rétegéhez tartozunk, a mely a nemzet zömét képezi, s így a legnagyobb mértékben sujt is bennünket minden teher. Mindez ideig egy panaszhang nélkül tettünk eleget állampolgári kötelezettségeinknek, megvontuk magunktól és gyermekeinktől a mindennapi kenyeret, járunk rongyosan, pőrén, didergő hidegben, véres verejtékkel szerezzük meg a mindennapit, hogy apró gyermekeink éhínségnek kitéve ne legyenek. Ámde mindez, ha még elviselhető volt is, a katonai javaslatokkal új, terhes felhők mutatkoznak. Most már nemcsak az anyagiakat, de szivünk vérét követelik. El akarják venni családunktól a munkáskezet, a mely nélkül nem egy, látszólag egészséges, de munkaképtelen apa és anya lesz 5—6 kis gyermekkel együtt a végső nyomornak kitéve. Nagyméltóságú Urunk! A nemzet csak úgy tarthatja fenn magát, a míg testben és lélekben egészséges, erős fiakat nevel. Már a múltban a szurony ós puskatus segítségével keresztülhajtott és megszavazott katonai törvények súlyos keresztként nehezednek vállainkra; ép fiainkat hosszú évekre elviszik, az aggastyánok és nyomorékok tehetetlensége miatt kénytelenek vagyunk fejletlen gyermekeinket is alkalmazni a nehéz munkára, a melyben azok elsatnyulnak, idő előtt elöregednek, utódaik pedig mint félnyomorékok látják meg a napvilágot. Nem a közegészségi viszonyokban, de a nagy katonai terhekben kell indokát keresni a nemzedék folytonos gyengülésének. Nagyobb katonai terhekhez semmikép hozzá nem járulunk; német nyelvű, osztrák szellemű és idegen származású tisztikarral vezetett hadsereget nem vagyunk hajlandók tovább védeni, beczézgetni. Óhajtjuk, hogy a közös hadsereg magyarországi része önállósíttassók. Kérünk magyar vezényszót! Kérünk magyar tiszteket! Kérünk magyar zászlót hadseregünknek. Neveljék a magyarországi hadsereget magyar szellemben, magyar érzelemmel, hadd lássák a nemzetiségek, a melyek nemzeti létünket mindinkább aláássák, a magyar állam hatalmát s erejét. A nemzeti önálló hadsereg felállításával kérjük a 3 évi szolgálati időnek 2 évre való leszállítását.