Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.
Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak
298. szám. 349 Kérünk új katonai büntetőtörvénykönyvet. Végül kérjük a jelenben tárgyalás alatt levő katonai törvényjavaslatnak a tárgysorozatból való törlését és félretételót. Mindezek után, — tudva azt, hogy a nemzet megbizásából a törvényhozásban levő képviselők meg fogják hallani a nemzet szavát, — kérésünk teljesítésében bízva, teljes tisztelettel maradtunk Nagyméltóságodnak Üllőn, 1903. márczius hó 29-én alázatos szolgái Simonft Jakab és 207 társa. 111-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 7.644. ikt. sz.: Békés-Csaba nagyközség polgársága. Mélyen tisztelt Képviselőház! Békés-Csaba városának polgárai, mint a magyar nemzet egyetemének tagjai, következő felirati kérelemmel járulunk a magyar országgyűlés mélyen t. Képviselőháza elé: Minden téren, "a lakosság minden rétegében rohamos, általános az elszegényedés ; a földmívelő-osztály, a magyar nemzet gerincze, betevő falatját kénytelen legkisebb áron eladni, pénzzé tenni, hogy a sokféle közterhet, adót, melyekkel el vagyunk árasztva, fizethesse; az iparos-osztály tengődik, nyomorog, a kereskedelem pang; iparunknak itthomi sincs piacza, mert a lakosság s a középosztály szegénysége és a legkisebb mértékre leszállított igényei s szükségletei miatt fogyasztással nem erősítheti eléggé a hazai ipart, melyet ezenkívül a külföldi, különösen a vámmentes osztrák ipar versenye is megtámad fejlődésében s életképességében. A középosztály a megélhetés ezer gondjaival küzködik, — s így nyögünk, roskadozunk a sok közteher alatt s a nyomorgó milliók vállaira ujabb terheket készül rakni a m. kir. kormány új katonai javaslatok előterjesztésével, melyek sok ezer dolgos kezet akarnak elvonni a polgári munkától s új, de kiszámíthatlan milliókat akarnak kisajtolni az adózó polgárok verejtékéből. Azok, a kik a hatalom birtokában az ország sorsát intézik s a kik oly messze vannak a nemzet vérkeringésétől, szálljanak le a dolgozó, adózó nép közé, lássák meg, ha nem képesek átérezni, mennyit szenved, küzködik a megélhetésért, ismerjék meg baját, szegénységét — s akkor bizonyára be fogják látni, hogy sorvasztó, pusztító csapás lesz ujabb, elviselhetetlen terheket rakni a nemzet vállaira. Ezen aggasztó tények tudatában 1903-ik évi márczius hó 29-én tartott népgyülésünkből kifolyólag s ott egyhangúlag elfogadott következő kívánságainkat bátorkodunk tárgyalás végett a mólyen tisztelt Képviselőház elé terjeszteni:
