Képviselőházi irományok, 1901. XX. kötet • 238-284. sz.

Irományszámok - 1901-264. Törvényjavaslat, a czukoradóról szóló 1899. évi XVIII. törvényczikk határozmányainak módositásáról és kiegészítéséről

138 264. szám. hivatva legalább az adóztatás keresztülvitele szempontjából, az egyezmény által megengedett korlátokon belül oly helyzetbe juttatni, a minőben más államok czukortermelése van. E módosítások és kiegészítések képezik a tárgyát a jelen törvényjavaslatnak, a mely e szerint a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi marczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló és általam alkotmányos tárgyalás végett egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslattal szoros összefüggésben van, annyira, hogy a kormány, a czukortermelés felvirágzása által nagymértékben befolyásolt közgazdasági fejlődésünk érdekeinek megóvása iránti felelőssége tudatában, nem járulhatna hozzá a bruxellesi egyezménynek elfogadásához az esetben, ha a jelen törvényjavaslatban tervezett rendelkezések is törvényerőre nem emeltetnének. Habár a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi marczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény rendelkezéseiből ós szelleméből szükségképen nem következik a czukoradó leszállítása, mégis alapos megfontolás tárgyává tette a kormány, vájjon czukortermelésünk létérdekeinek megóvása és versenyképességének előmozdítása érdekében nem-e volna leszállítandó a czukoradó tétele. Es ha a jelen törvényjavaslatban tervezett rendelkezések között a czukoradó tételének leszállítása nem szerepel, daczára annak, hogy a czukoregyezményben résztvevő más államok czukoradójukat leszállították, úgy kötelességemnek tartom mindenekelőtt röviden kifejteni azokat az okokat, a melyek a kormányt arra indították, hogy ne kövesse e tekintetben a többi államok példáját. Ez okok részben eddigi törvényhozásunkban rejlenek. Míg az egyezményben résztvevő többi államokban, főként Erancziaországban és Belgiumban, a czukor termelését és kivitelét előmozdító jutalmak az államkincstárra nagymérvű terheket róttak, hazánkban, az egy-egy évben kifizethető czukorkiviteli jutalmak összegének korlátozása folytán jóval csekélyebb volt az államkincstárra háruló teher, s így jóval kisebb az az összeg, a melyet az államkincstár á kiviteli jutalmak eltörlése folytán megtakarít. Másrészt a most említett körülmény idézte elő nálunk azt, hogy a czukorgyárak, a más államok által nyújtott jelentékenyebb czukortermelési és kiviteli jutalmakkal szemben, létérdekeik és versenyképességük megóvása érdekében, karteliben egyesültek. Ez a kartell, a mely a belföldi czukorárakat jelentékenyen emelte, csak a magas vám védelme mellett volt lehetséges; s miután a bruxellesi egyezmény elfogadása esetén a vámvédelem tetemesen csökkenni fog, a kartell mai alakjában tovább fentartható nem lesz. A kartell megszűnése következtében tehát lényegesen csökkenni fog hazánkban a czukor ára, úgy, hogy azt a hatást, a melyet más államok a bruxellesi egyezménynyel kapcsolatban csak a czukoradó tételének leszállítása által érhetnek el, mi magával az egyezmény elfogadásával is biztosíthatjuk. E mellett nem tévesztendő szem elől, hogy hazánkban a czukor árának csökkenésétől nem várható olyan hatás, mint az egyezményben résztvevő többi államokban. Míg a többi államokban számítani lehet arra, hogy az adótétel leszállítása által olcsóbbá váló czukor fogyasztása oly mérveket fog ölteni, hogy a kisebb adótétel mellett is lesz az államkincstárnak a czukoradóból annyi vagy több jövedelme, mint eddig volt, addig hazai viszonyaink mellett erre számítani nem lehet. A czukor túlnyomó részben nem képez önálló fogyasztási czikket, hanem a hazánk lakossága zöménél nem megszokott fogyasztási czikkeket képező kávéval, teával és különbözőképen befőzött gyümölcsökkel, meg édes tésztákkal együtt szokták fogyasztani. Addig, míg hazánk népessége túlnyomó részének életmódja