Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.

Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés

VIII forgalomra eső mennyiséget. A negyedik rovatban az összes behozatal, illetőleg kivitel értéke van közölve, az ötödik rovatban a mennyiségi egységre eső egységérték ; a többi rovatok a forgalomnak a főbb származási, illetőleg rendeltetési helyek szerint való részletezésére szolgálnak. Ezek a rovatok némely árúnál nem elégségesek: ily esetekben azon országok forgalma, melyek a rovatokban nem fértek el, a lap alján jegyzet alakjában van kimutatva. A származási és rendeltetési helyeket illetőleg megjegyzendő még, hogy az Ausztria rovata alatt kimutatott forgalomban 1900-ig bezárólag Trieszt összes forgalma, tehát a szabadkikötő forgalma is benfoglaltatik, ellen- j ben 1901-ben már nem. Az 1901. évben a Triesztbe feladott és onnan érkezett árúk közül csupán azok az árúk vétettek Ausztria forgalmához, melyek Ausz- ; tiia kereskedelmébe átmentek, illetőleg Ausztria kereskedelméből származtak, ellenben a trieszti szabad kikötőbe feladott j és a szabad kikötőből érkezett, tehát Ausztriára nézve átviteli jellegű küldemények a tulaj donképeni származási, illetőleg rendeltetési országnál vannak • számbavéve. Sok esetben azonban a tulajdonképeni származási, illetőleg rendeltetési ország nem volt megállapítható: a trieszti szabad kikötő forgalmának ez a része »Trieszt szabad kikötő« rovat alatt van kimutatva és pedig mindig a lap alján, jegyzet alakjában. A külkereskedelmi forgalomban szereplő árúkat a magyar statisztika úgy a behozatalban, mint a kivitelben azonos árúlajstrom szerint részletezi, itt tehát az az eset, hogy valamely tételnél csupán a behozatal vagy a kivitel volna kimutatható, nem fordul elő. A magyar árúlajstrom az osztrák-magyar vámterület statisztikájánál használt behozatali és kiviteli árúlajstrommal megegyezik abban a tekintetben, hogy ennek kereteit is a vámtarifa 50 főcsoportja alkotja, de a részletekben, nevezetesen az árúosztályozást illetőleg amazoktól lényegesen eltér. Az eltérések legfőbb oka abban a körülményben rejlik, hogy az osztrákmagyar vámterület statisztikájánál használt árúlajstromok szorosan a vámtarifához simulnak, ellenben a magyar statisztika főleg az árúk anyagát, minőségét és használati czélját kutatja s az e tekintetben nyilvánuló különbségeket veszi az árúlajstromban a részletezés alapjául. Számos árúnemnél pedig a magyar árúforgalmi statisztika azért nem követheti a közös vámterület statisztikájának nagyobb részletezését, mert ily részletezés gyakran csakis a vámközegek szakszerű szemléje alapján lehetséges. Ez az eset forog fenn különösen a fonalaknál és szöveteknél. Ennélfogva a magyar statisztikában kimutatott tételeknek csak egy része olyan, melynek az osztrákmagyar vámterület statisztikájában azonos tétel felel meg. Aránylag kisebbek az eltérések a nyers terményeknél és élő állatoknál, de igen nagyok a kész és félig kész iparczikkeknél. Megjegyzendő továbbá, hogy a magyar árúlajstrom, melynek kezdetben, vagyis 1881-ben még csak 469 tétele volt, a további évek folyamán, főleg pedig 1893 óta nagy mértékben bővült az által, hogy egy-egy árúalcsoport két vagy több tételre bontatott szét. E bőj vítések eredménye, hogy a magyar árúí forgalmi statisztika 1893-ban már 1.044 árúalcsoport szerint részletezte az árúforgalmat, 1894-ben pedig 1.208 alcsoportban. Az 1894. éven túl a változtatások egész 1899-ig már kisebb körre szorítkoznak, sőt a későbbi évek neme-