Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.

Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés

IX lyikében néhány tételnél nem szétbontás, hanem összevonás is történt. Az 1900. év elején ismét jelentékenyen átdolgoz­tatott az árúlajstrom s ez alkalommal egyes árúk is más főcsoportokba helyez­tettek át, mint a melyekben addig sze­repeltek. Ezeknek az áthelyezéseknek tulajdonítható, hogy a mondott években az egyes főcsoportoknak az I. kötetben közölt végösszegeit a II— VI. kötetben foglalt részletes táblák adatai nem min­denütt adják ki. Az itt következő összeállítások az 1894. évi részletezés alapul vételével készültek, s a mennyiben ettől a korábbi vagy későbbi évek részletezései eltérnek, az eltérések az illető tételeknél megfelelő megjegyzésekkel és utalásokkal vannak kiemelve. Végül szükségesnek látszik fölemlíteni, hogy az egyes árúalcsoportok 1899-ig bezárólag minden egyes főcsoporton be­lül újra kezdődő sorszámozással vannak ellátva (pl. VI. főcsoport 1., 2., 3., stb. alcsoportok), 1900-ban és 1901-ben pe­dig már a számozás folytatólagosan va­lamennyi főcsoporton végig vonul, úgy, hogy az L. főcsoport legutolsó alcsoport­jának számozása egyúttal az összes árú­alcsoportok számát is jelzi. A II—VI. kötetben foglalt összeállításokban min­den egyes árúalcsoportnál mind a két számozási mód fel van tüntetve. Az árú­megnevezés mellett a bal felső sarkon levő számozás (főcsoport- és alcsoport­szám) az 1894-ben érvényben volt jel­zésnek felel meg, a jobb sarkon levő folytatólagos számozás (statisztikai szám) pedig az 1901. évi árúlajstrom tételeinek. A táblázatokban foglalt adatok alap­ján 1891—1901. évi külkereskedelmi for­galmunk képét nagy vonásokban a kö­vetkezőkben rajzolhatjuk meg. Képvh. iromány. 1901—1906. XIV. kötet (I.*) A magyar korona országai összes külke­reskedelmi forgalmának mennyisége, figyel­men kivül hagyva a tulaj donkép eni árú­forgalom körén kivül eső nemes fém és érczpénzforgalmat, s a darabszám szerint kimutatott mennyiséget is súlyra számítva át, az utóbbi években már rendszerint meghaladja a 100 millió métermázsát, így 1900-ban 107*8 millió, 1901-ben pe­dig 104*8 millió métermázsára rúgott. Íz a mennyiség nagyon aránytalanul oszlik meg a behozatal és kivitel között, mert míg a behozatal rendszerint 40 száza­lékot sem ér el, addig a kivitel 60 szá­zalékon is felül emelkedik. Nem érdektelen annak vizsgálata, hogy a fent említett s évi 100 millió méter­mázsát meghaladó forgalom lebonyolítá­sában a különféle szállítási intézmények­nek milyen szerepök van. Az ide vonat­kozó adatok azt mutatják, hogy az ösz­szes mennyiségnek mintegy 85—87 szá­zalékát a vasúti és folyamhajózási vál­lalatok szállítják, évenkint alig egy fél százalék esik a postán szállított árúkra, 1—2 százalék a szerb és román hatá­ron lebonyolódó közúti határforgalomra, míg a tengeren behozott és kivitt árúk aránya évi 10—12 százalékot képvisel. Külforgalmunknak nemcsak mennyi­sége, hanem értéke is igen jelentékeny, s az 1891—1901. évek mindegyikében meg­haladta a 2.000 millió koronát, sőt az 1900 és 1901. években már a 2.400 mil­lió koronát is. Az 1891. évi külforgalom értéke kerek 2.096 millió korona volt, ez összeghez képest az 1901. évi 2.412** millió korona 316*8 millió korona növe­kedést jelent. A tizenegyéves gyarapodás tehát nem mondható nagynak: évenkint mintegy 31'7 millió koronát képvisel, s az 1891. évi forgalom alapján számítva évi l­5 százaléknak felel meg. Megjegy­zendő egyébként, hogy a tizenegy éves B

Next

/
Oldalképek
Tartalom