Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.
Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés
IX lyikében néhány tételnél nem szétbontás, hanem összevonás is történt. Az 1900. év elején ismét jelentékenyen átdolgoztatott az árúlajstrom s ez alkalommal egyes árúk is más főcsoportokba helyeztettek át, mint a melyekben addig szerepeltek. Ezeknek az áthelyezéseknek tulajdonítható, hogy a mondott években az egyes főcsoportoknak az I. kötetben közölt végösszegeit a II— VI. kötetben foglalt részletes táblák adatai nem mindenütt adják ki. Az itt következő összeállítások az 1894. évi részletezés alapul vételével készültek, s a mennyiben ettől a korábbi vagy későbbi évek részletezései eltérnek, az eltérések az illető tételeknél megfelelő megjegyzésekkel és utalásokkal vannak kiemelve. Végül szükségesnek látszik fölemlíteni, hogy az egyes árúalcsoportok 1899-ig bezárólag minden egyes főcsoporton belül újra kezdődő sorszámozással vannak ellátva (pl. VI. főcsoport 1., 2., 3., stb. alcsoportok), 1900-ban és 1901-ben pedig már a számozás folytatólagosan valamennyi főcsoporton végig vonul, úgy, hogy az L. főcsoport legutolsó alcsoportjának számozása egyúttal az összes árúalcsoportok számát is jelzi. A II—VI. kötetben foglalt összeállításokban minden egyes árúalcsoportnál mind a két számozási mód fel van tüntetve. Az árúmegnevezés mellett a bal felső sarkon levő számozás (főcsoport- és alcsoportszám) az 1894-ben érvényben volt jelzésnek felel meg, a jobb sarkon levő folytatólagos számozás (statisztikai szám) pedig az 1901. évi árúlajstrom tételeinek. A táblázatokban foglalt adatok alapján 1891—1901. évi külkereskedelmi forgalmunk képét nagy vonásokban a következőkben rajzolhatjuk meg. Képvh. iromány. 1901—1906. XIV. kötet (I.*) A magyar korona országai összes külkereskedelmi forgalmának mennyisége, figyelmen kivül hagyva a tulaj donkép eni árúforgalom körén kivül eső nemes fém és érczpénzforgalmat, s a darabszám szerint kimutatott mennyiséget is súlyra számítva át, az utóbbi években már rendszerint meghaladja a 100 millió métermázsát, így 1900-ban 107*8 millió, 1901-ben pedig 104*8 millió métermázsára rúgott. Íz a mennyiség nagyon aránytalanul oszlik meg a behozatal és kivitel között, mert míg a behozatal rendszerint 40 százalékot sem ér el, addig a kivitel 60 százalékon is felül emelkedik. Nem érdektelen annak vizsgálata, hogy a fent említett s évi 100 millió métermázsát meghaladó forgalom lebonyolításában a különféle szállítási intézményeknek milyen szerepök van. Az ide vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az öszszes mennyiségnek mintegy 85—87 százalékát a vasúti és folyamhajózási vállalatok szállítják, évenkint alig egy fél százalék esik a postán szállított árúkra, 1—2 százalék a szerb és román határon lebonyolódó közúti határforgalomra, míg a tengeren behozott és kivitt árúk aránya évi 10—12 százalékot képvisel. Külforgalmunknak nemcsak mennyisége, hanem értéke is igen jelentékeny, s az 1891—1901. évek mindegyikében meghaladta a 2.000 millió koronát, sőt az 1900 és 1901. években már a 2.400 millió koronát is. Az 1891. évi külforgalom értéke kerek 2.096 millió korona volt, ez összeghez képest az 1901. évi 2.412** millió korona 316*8 millió korona növekedést jelent. A tizenegyéves gyarapodás tehát nem mondható nagynak: évenkint mintegy 31'7 millió koronát képvisel, s az 1891. évi forgalom alapján számítva évi l5 százaléknak felel meg. Megjegyzendő egyébként, hogy a tizenegy éves B
