Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.

Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés

% • BEVEZETÉS. A magyar korona országai külkeres­kedelmi forgalmára vonatkozó s itt követ­kező összeállítások az 1891—1901. évek forgalmának eredményeit tüntetik fel, tehát ugyanazon tizenegy éves időszakot ölelik fel, melyre az osztrák-magyar vámterület külkereskedelmi forgalmáról készült kimutatások kiterjednek. Az adatok, melyeket ez összeállítások tartalmaznak, egészen más forrásból van­nak merítve, mint az osztrák-magyar vámterület forgalmára vonatkozó adatok, sőt a magyar adatgyűjtés rendszere egy­általában lényegesen eltér az egyéb államokban követett rendszertől. Más államok a külkereskedelmi statisztikai adatok gyűjtéséhez rendszerint a vám­hivatalok közreműködését veszik igénybe. Ez a rendszer nálunk, minthogy Ausz­triával vámterületi közösségben élünk, nem alkalmazható. Ennélfogva midőn az Ausztriával 1867-ben kötött vám- és kereskedelmi szerződésnek újabb tíz évre való meghosszabbítása parlamenti tár­gyalás alá került, s élénken nyilvánult annak szüksége, hogy Magyarország kül­kereskedelmi forgalmáról külön statisz­tikai adatok fölött rendelkezzünk, az adat­gyűjtésre nézve a specziális helyzetnek megfelelő módozatról kellett gondoskodni. Ezzel a helyzettel számolt az akkori kormány, midőn az 1881. év elején az áruforgalmi statisztikáról szóló törvény­javaslatát beterjesztette, mely javaslat, mint 1881. évi XIII. törvényczikk, ugyan­azon évi május hó 1. napján lépett életbe. Az említett törvényczikk az adatszol­gáltatást a magánszemélyek bevallásaira alapította, az adatok gyűjtéséhez pedig a közlekedési vállalatokat vette igénybe. Az. 1881: XIII. s az ennek kiegészítésé­ről és módosításáról intézkedő 1895: XVIII. törvényczikk értelmében ugyanis mindazon küldeményekről, melyek a vasúti és hajózási (folyam- és tengerhajózási) vállalatoknál a magyar korona országai­nak területéről külföldre leendő szállítás végett feladatnak, úgyszintén azon kül­deményekről, melyek a magyar korona országainak területére az említett válla­latoknál külföldről érkeznek, a feladók és czímzettek u. n. árunyilatkozatokat tartoznak kiállítani és beszolgáltatni. Az árúnyilatkozatok a küldeményekre vonatkozó összes fontosabb adatokat tartalmazzák, nevezetesen a küldemé­nyekben foglalt árúk pontos megneve­zését, mennyiségét, a feladási és rendel­tetési állomás, úgyszintén a származási és rendeltetési ország nevét, stb. A postán szállított küldeményeket a kormány az 1881: XIII. t.-cz. 11. §-ában nyert felhatalmazás alapján rendeleti

Next

/
Oldalképek
Tartalom