Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.

Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés

VI úton, 1884. évi január hó 16-tól kezdö­dőleg vonta be az adatgyűjtés körébe. A mondott időponttól kezdve a postán külföldre feladott és postán külföldről érkezett csomagokról is árúnyilatkoza­tokat kell kiállítani, melyeket a posta­hivatalok vonnak be. A postai árú­nyilatkozatok szintén az árúkra vonatkozó fontosabb adatokat tartalmazzák, de rova­tuk kevesebb s kitöltésük is egyszerűbb, mint a vasúti és hajózási forgalomban használt árúnyilatkozatoké. A közúti forgalomra alkalmas adat­gyűjtő szervek hiányában a külkereske­delmi statisztikai adatgyűjtés csak rész­ben terjed ki. Teljesen be van vonva az adatgyűjtés körébe a Szerbiával és Rumániával kifejlődő közúti határforga­lom, mely forgalom számbavételére nézve az 1894. évben 36.973. sz. a. kelt pénzügyminiszteri rendelettel történt intéz­kedés. Ezen forgalomról az adatokat — az osztrák-magyar vámterület statisztiká­járól vezetett kivonati íveik alapján — a m. kir. vámhivatalok szogáltatják. Ellen­ben az Ausztriával és a megszállott tar­tományokkal kifejlődő közúti határfor­galomnak csupán azon részéről gyűjtetnek adatok, mely a vasúti és hajózási állo­mások közvetítésével bonyolódik le. Ez az adatgyűjtés tehát azokat az eseteket völeli fel, midőn a küldemények köz­úton, illetőleg csónakon vagy dereg­lyén, stb. lépik át a határt, azon czél­ból, hogy a legközelebbi vasúti vagy hajóállomáson a másik államba feladas­sanak, vagyis midőn a küldemények vég­leges rendeltetési helyükre valamely vas­úti vagy hajózási vállalat közvetítésével jutnak el. Erről a forgalomról is az adatokat a vasúti és hajózási állomások gyűjtik. Az előadottak szerint a magyar kül­kereskedelmi statisztika — kivéve a Szerbiával és Rumániával kifejlődő köz­| úti határforgalmat — egészben véve a magánszemélyek bevallásain alapszik s adatgyűjtő közegei a közlekedési válla­latok, illetőleg a vasúti és hajózási állo­mások és postahivatalok. Ez idő szerint mintegy 2.000 vasúti és hajózási állomás s körülbelül 4.400 postahivatal foglalkozik az adatgyűjtéssel. A teljesség kedvéért még megemlítendő, hogy az 1900. év eleje óta az Ausztriá­| val való forgalomban az adatgyűjtés ! kölcsönös támogatással történik. A ma­! gyár és osztrák kormány között 1899-ben \ kötött árúforgalmi statisztikai egyez­• meny értelmében ugyanis, mely egyez­mény 1900. évi január hó 1-én lépett | életbe, a két állam közötti forgalomban S a feladók az árúnyilatkozatokat két I egyező példányban kötelesek kiállítani, ' melyek közül az egyik példány a fel­adás helyén marad, a másik példány pedig az árút a szállítási okmányokkal együtt a rendeltetési állomásra kiséri, hogy ott szolgáljon a bevallás czéljaira. Ezen egyezmény értelmében tehát a ma­gyarországi feladók Ausztriába szóló küldeményeikhez az árúnyilatkozatokat két példányban állítják ki, viszont azon­ban az itteni czímzettek Ausztriából \ érkezett küldeményeikhez rendesen kész árúnyilatkozatot kapnak, melyet a leg­több esetben csupán felülvizsgálni, a j szükséghez képest helyesbíteni és aláírni tartoznak. Az Ausztriával való forgalomban köve­tett ezen eljárás, mint az eddig szerzett tapasztalatok bizonyítják, míg egyrészről a hazai czímzettekre nézve a külkereske­delmi statisztikai adatszolgáltatást lénye­gesen megkönnyíti, másrészt a begyűlő adatok kétoldalú ellenőrzését tévén lehe­tővé, a külkereskedelmi statisztika pontos­ságát is előmozdítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom