Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.
Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés
XXI A termelési ágak megnevezése , . : r~ ; í: v A termelési ágak megnevezése 1891. 1892. 1893. 1894. 1895. 1896. 1897. J 1898. 1899. 1900. 1901. II. Kivitel. 1. A mező- és erdőa) érték ezer koronákb a n II. Kivitel. 1. A mező- és erdőgazdaság s halászat termékei 666.533 612.109 628.792 676.291 566.236 617.026 583.942! 570.373 649.976 700.770 671.742 2. A bányászat s ko• hászat termékei... 14.078 14.929 14.5.04 15.569 17.944 16.396 18.160Í 22.791 28.536 42.303 27.201 3. Az ipar termékei Összesen 1. A mező- és erdő409.802 392.280 405.800 433.375 425.624 456.138 479.900: r 510.625 522.032 584.411 566.246 3. Az ipar termékei Összesen 1. A mező- és erdő1,090.413 1,019.318 l,049.096 ! 1.125.2351,009.804 1.089.560jl,082.002 1.103.789 1.200.544 l,327.484|l.265.189 1' 3. Az ipar termékei Összesen 1. A mező- és erdőb) százaléko k b an 3. Az ipar termékei Összesen 1. A mező- és erdőgazdaság s halászat termékei 6H3 60-os 5994 60-ao 56'07 56-63 53-97 51-67 54i4 52'79 53-09 2. A bányászat s koi hászat termékei... 1'flO 1'4« l'as 1S8 1 -78 1-51 l68 2-07 2-S8 3-19 2-15 3. Az ipar formákéi Összesen ... ... 37-58 38-49 38'os 38-52 42]5 41'86 44'35 46'88 43-48 44'02 44'76 3. Az ipar formákéi Összesen ... ... lOO-oo 100-oo 100-oo lOOoo lOO-oo lOO-oo lOOoo; 100-oo lOO-oo lOO-oo lOO-oo halászat termékeinek rovására, tehát itt is ugyanaz az irányzat érvényesül, melyet a kivitelnek nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerinti megoszlásánál volt alkalmunk konstatálni. A külkereskedelmi forgalomnak származási és rendeltetési országok szerint, való megoszlására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy behozatalunkból és kivitelünkből egyaránt Ausztriára esik a túlnyomó rész. A két államnak hosszú félkörben érintkező határa, a közlekedés könnyűsége, melyet semmiféle vámeljárás nem akadályoz, s a két állam szoros gazdasági kapcsolata természetessé teszi ezt. Ausztria után Németországgal vagyunk legélénkebb kereskedelmi összeköttetésben, s e két országon kivül még Olaszországgal, Nagy-Britanniával, Francziaországgal, Boszniával, Szerbiával és Ruinániával van számottevő forgalmunk, míg a többi államokból behozott s azokba kivitt árúink értéke rendszerint nem éri el az összes forgalomnak egy százalékát sem. A fenti táblázat adatai szerint behozatalunknak túlnyomó része az ipar termékeiből áll, melyek aránya az egyes években 73'99 és 80'39 százalék közt ingadozik. A bányászat és kohászat termékeinek aránya meglehetősen jelentéktelen, míg a mező- és erdőgazdaság termékei a legtöbb évben 17—18 százalékot képviselnek. Csupán 1895-ben szállott le azok aránya 15'íe százalékra, viszont 1898-ban 21 "46 százalékig emelkedett. A kivitel egészen más megoszlást mutat; itt a mező- és erdőgazdaság s a halászat termékei állanak első helyen, melyek aránya valamennyi évben meghaladja az 50, sőt egynehány esztendőben a 60 százalékot is. A bányászat és kohászat termékei alig 2—3 százalékkal szerepelnek, míg az ipar termékeinek aránya rendszerint 38—40 s újabban 44—46 százalék körül mozog. Említésre méltó jelenség, hogy úgy a bányászat és kohászat, mint főleg az ipar termékeinek aránya is határozottan emelkedőben van és pedig a mező- és erdőgazdaság s a
