Képviselőházi irományok, 1901. XIV. kötet • A Magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma az 1890-1901. években. Összesítő kimutatások.

Tartalom - I. kötet - 1901. Bevezetés

XXII A fontosabb országokkal való külfor­galmunk föeredményeit az 1891., 1896. és 1901. évekről érték és százalék sze­rint a következő táblázat mutatja: 1 a >cá fi O ' Az országok meg­nevezése B e h o z a t a ián 1 1901-ben Kivi t e 1 1 a >cá fi O ' Az országok meg­nevezése 1891-ben 1896-1 a t a ián 1 1901-ben 1891-ben 1896-ban 1901-ben 1 a >cá fi O ' Az országok meg­nevezése ezer koronák­ban 0/ / íj­ban ! ezer koronák­ban »/o­ban ezer koronák­ban ban ezer koronák­ban ban ! ezer koronák­ban °/o­ban ezer koronak­l ban °/o­bau 1 Ausztria 840.847 83-62 889.358 81-01 905.198Í 78-88 823.969 75-56 834.184; 76-57 897.086! 70-91 2 Bosznia és Her­czegovina 8.233 0-82 15.662 1.48 14.313 1-2S 9.294 0-85 14.356 1'32 23.765 1'87 3 Németország 39.281 3'91 58.083 5'29 60.112: 5 -24 114.892 10-54 107.811 9'90 140.583! ll-ll 1 4 Olaszország 6.744; 0-67' 20.960 1-91 19.674; 1-71 12.475 l-l* • 20.486' 1"88 31.087! 2-46 5 Francziaország . • 2,842 : o-as; 4.513 0-41 10.162 0-89 33.635 3-os 22.567 2-07 28.683; 2-27 6 Nagy-Britannia 8.418 0-841 12.265 1-12 18.055: 1-57 22.740: 2'09 20.998: 1'93 24.1551 iJ 7 Rumánia 9.321 0-93; 11.3C2 1'03 13.340 llf. 10.671; o-9s: 17.444Í 1'60 14.397; 1-lJ 8 Szerbia 44.575 4'4s!' 37.422 3'41 32.912 2-88 13.250 1-22 7.114: 0-65 8.786 0-M Egyéb országok Összesen 45.300 4-5o[ 48.225 4'39 73.815 6'42 49.487 4'54 44,447 4'08 96.647 7-64 Egyéb országok Összesen 1.005.561 lOO-oo" L,097.790 100-oo 1.147.581 100-0'j 1.090.413! 100-00^ L089.407 100-oo 1.265.189 100-00 : ! Ausztriából 1901-ben 905*2 millió ko­rona értékű árút hoztunk be, míg az 1891. évi behozatal értéke 840­s, az 1896. évi behozatal értéke pedig 889*4 millió korona volt. Az abszolút számo­kat tekintve, tehát meglehetős az emel­kedés, de százalék szerint nem növekedést, hanem csökkenést észlelhetünk, jeléül annak, hogy a többi országokból való behozatalunk nagyobb mértékben növe­kedett, mint behozatalunk Ausztriából. Megjegyzendő különben, hogy a csökke­nést részben az a körülmény is fokozza, hogy 1901-ben már a behozatalból ki vannak választva a trieszti szabad ki­kötőből behozott árúk, ellenben a ko­rábbi években bentfoglaltatnak Ausztria forgalmában. Ausztria nemcsak behozatalunkban, hanem kivitelünkben is túlnyomósággal bir, kivitelünk értékének 1901-ben 70'9i, 1891-ben pedig 75­56 százaléka esett Ausztriára. Itt tehát Ausztria aránya ? mely különben itt is csökkenő irányt követ, még sem oly nagy, mint a be­hozatalban. Azokat a fontosabb árúkat, melyek­Ausztriával való forgalmunkban szerepel­nek, nem látszik indokoltnak felsorolni. Annál a nagy túlnyomóságnál fogva, melylyel Ausztria úgy behozatalunkban mint kivitelünkben bir, úgyszólván alig van jelentékenyebb árúczikk, melyet nem legnagyobb részben Ausztriából kapnánk, viszont összes fontosabb kiviteli czik­keink legnagyobb része is Ausztriában talál piaczot. Az ezen forgalomban sze­replő fontosabb árúczikkek tehát csaknem kivétel nélkül ugyanazok, melyek az ösz­szes forgalomban is első helyen vannak. Boszniából és Herczegovinából az utóbbi években évenkint mintegy 14—15 millió korona értékű árút hozunk be, melyek között a donga, aszalt szilva, maró nátron, zab, búza és nyers vas a fontosabbak. Kivitelünk szintén meglehetős szerény határok közt mozog, csak a legutóbbi 4 évben állott be némi emelkedés. A ki­viteli árúk sorában a liszt áll első he­lyen, ott találjuk továbbá a kukoriczát, finomított czukrot, pamutszöveteket, talp­bőrt, férfiruházatokat stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom