Képviselőházi irományok, 1901. VII. kötet • 178-273. sz.

Irományszámok - 1901-178. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1901:IV. törvényczikk) az 1901-iki számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások- és előirányzat nélküli kiadásokról

178. szám. 5 22. czímhez. (Állami jószágok, út-, híd- és révvámok.) A 2. »Dologi kiadások« rovaton kimutatott 3.903 K 46 f túlkiadás különféle épület-tatarozások ellenőrzésére kiküldött államépítószeti hivatali mérnökök és pénzügyi tisztviselők útiköltségeiből, valamint a hirlapokban közzétett különféle hirdetések díjaiból, — a 3. »Közterhek« rovatnál mutatkozó 13.153 K 38 f túlkiadás pedig a kincstár kegyurasága alatt álló templomokon ós plébániákon teljesített tatarozások pótköltségeiből és két gör. kath. lelkésznek engedélyezett rendkívüli segély folyósításából ered. A 8. rovatnál előirányzat nélküli kiadásként kimutatott 80 K kiadás a mehádiai vámos hídon szükségessé vált kavicsolás költségét képezi, mely a haszonbéri szerződós 7. pontja értelmében az államkincstár által viselendő. 23. czímhez. (Bányaigazgatóságok.) A 2. »Dologi kiadások« rovaton kimutatott 7.096 K 19 f túlkiadást a zalatnai főbányahivatal kezelési épületeinek vihar által okozott megrongálása folytán szükségessé vált helyreállítási költségek idézték elő. 24. czímhez. (Fém- és opálbányászat.) A 2. »Dologi kiadások« rovatnál felmerült 7.676 K 08 f túllépést különböző hirdetményeknek a hírlapok utján való közzététele, a tüzelőanyag árának emelkedése, továbbá a szolgálat érdekében eszközölt több áthelyezés után felmerült átköltözködési költségek, valamint a szélaknai bányahivatalhoz irodai szolgálatra berendelt munkások bérei és egyéb különféle vegyes költségek idézték elő. A 3. »Közterhek« rovatnál mutatkozó 2.551 K 53 f túlkiadás pedig az állami adók és egyéb közterheknek a veresvizi ós kereszthegyi bányaművek fokozottabb és jövedelmezőbb mivelése által előidézett növekedéséből származik. 25. czímhez. (Fémkoliászat.) A 4. »Üzemi kiadások« rovatnál kitüntetett 275.764 K 72 f túlkiadás onnan ered, hogy az 1901. évben fómtartalomban diis és értékes bányatermékek nagyobb mennyiségben kerültek beváltás alá, mint a mennyire az előirányzat készítése alkalmával számítani lehetett s e nagyobb beváltás, valamint a zalatnai szénkéneggyár kibővítése folytán fokozott üzemhez nagyobb mennyiségű üzemi anyagok beszerzése is vált szükségessé. 27. czímhez. (Magyar királyi állami vasgyárak.) A 3. »Közterhek« rovatnál mutatkozó 2.321 K 42 f ujabb hiteltúllépés abban leli magyarázatát, hogy a vajdahunyadi gyárnál a bányaadónak nagyobb összegben törtónt megállapítása folytán a kiadás növekedett és hogy a gyárak foglalkoztatása érdekében magán felektől nagyobb mérvű s adómentességet nem élvező megrendeléseket kellett elvállalni, minek következtében a három évi átlag alapján a költségelőirányzatba fölvett társulati adó megfelelően emelkedett. A 4. »Üzemi kiadások« rovatnál a megszüntetés számbavétele után még fenmaradó hiteltúllépést az a körülmény idézte elő, hogy nagyobb mérvű munkás-elbocsátások meggátlása czéljából a gyárak nagyobb mérvben foglalkoztattak, mint az a költségvetés összeállítása idején terveztetett; hogy a nagyobb foglalkoztatás daczára az üzemi bevételeknél a megfelelő bevétel nem volt elérhető, az főleg a szükségessé vált árleszállításokban leli magyarázatát, mely leszállítások elől a kedvezőtlen üzleti viszonyok között kitérni nem lehetett. 28. czímhez. (Zsilvölgyi kőszénbánya.) A 2. »Dologi kiadások« rovatnál kimutatott 200 K 98 f túlkiadást egy főmérnök nyugdíjazása folytán szükségessé vált helyettesítés költségei okozták. 30. czímhez. (Bányászati kegyúri terhek.) A 2. »Dologi kiadások« rovatnál kimutatott 2.042 K 35 f túllépést az oláh-láposbányai kisdedóvó czéljaira megvásárolt ház átalakítása és kibővítése, továbbá a csertéshondoli templom tornyának tatarozása, valamint az iskola czéljaira szolgáló hodmsbányai »Miklós-tárói telepház« elodázhatlan kijavítása idézte elő.