Képviselőházi irományok, 1901. VI. kötet • 149-177., XXVI-XLVI. sz.
Irományszámok - 1901-153. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a sziszek-caprag vrginmosti helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
152—153. szám. 29 igen súlyos viszonyok között él, mely körülmény enyhitése érdekében a helyi érdekű vasút épitési munkálatainak mielőbb való megkezdését az érdekelt törvényhatóságok is több izben és nyomatékos érvekkel támogatva kérelmezték, ennélfogva az Ínséges munkahiányból származható bajok megelőzése érdekében a helyi érdekű vasút épitési munkálatainak megkezdésére, az épitési vállalkozónak, az ő saját veszélyére és koczkázatára, valamint a magánjogok sérelmeinek kizárása mellett, az ideiglenes épitési engedélyt kiadtam. Ezen intézkedésemnek jóváhagyó tudomásul vételét kérve, van szerencsém a hódmezővásárhely—makó—nagyszentmiklósi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútvonal engedélyezése érdekében előkészített törvényjavaslatot, — melynek második szakaszában foglaltatnak a fenti rendkívüli állami hozzájárulások biztosítására vonatkozó intézkedések, — a Tisztelt Házhoz oly kéréssel beterjeszteni, hogy azt alkotmányos tárgyalás alá venni, elfogadni és ennek megtörténte után, azt hasonló czélból a Főrendiházhoz átküldeni méltóztassék, hogy azután az ez alapon megalkotott törvényhez képest, a helyi érdekű vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokiratot, az egyesült törvényhatóságok végrehajtó bizottságának, mint engedélyesnek, kiadhassam. Budapesten, 1902. évi május hó 22-én. Láng Lajos s. k., kereskedelemügyi m. Mr. minister. 153* sz;t in. A kereskedelemügyi m. kir, minister jelentése, az országgyűléshez, a sziszek—caprag vrginmosti helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A horvát határőrvidéki lakosság által állandóan sürgetett sziszek—károlyvárosi vasúti összeköttetés megvalósítására irányuló törekvések az 1870-es évek elejére vezethetők vissza, a mely időtől kezdve ezen kérdéssel ugy a törvényhozás, mint a kormány a határőrvidéki vasúthálózat keretében ismételten foglalkozott. Az 1870. évi XXXVIII. törvényczikk értelmében ugyanis a sziszek—károlyvárosi vonal az alföld-fiumei vonal keretében, mint államilag biztosított, illetve segélyezett magánvasut lett volna kiépítendő. E törvény megalkotása után rövid időn belül bekövetkezett pénzügyi és közgazdasági zavarok között azonban nem mutatkozván semmi kilátás arra, hogy a jelzett vasutvonalak engedélyezés utján legyenek biztosíthatók, az 1877. évi XXVI.