Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-117. A képviselőház mentelmi bizottságánek jelentése, Dr. Horváth Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyében

36 117. szám. melyet a törvény és az ethika oly minőségükben reájuk ró, ha a serpenyőbe nem dobnának egj kis nehezéket. A jelen ügy tárgyalásánál felkéretett Gruber József választási elnök úr, hogy a mentelmi bizottság egyik ülésén megjelenni sziveskedjék s a tényállás teljes tisztázása végett, észrevételeit élő szóval adja elő, avagy Írásban nyilatkozzék. A volt választási elnök személyesen jelent meg a mentelmi bizottságnak 1902. márczius hó 18-án tartott ülésén s ott hozzá ugy a bizottság tisztelt Elnöke, mint annak tagjai a tényállást felderíteni hivatott kérdéseket intéztek. En a szolnoki képviselőválasztás volt elnökéhez többek között azt a hármas kérdést intéztem : legyen szives a választási elnök úr nekem megmondani: való-e az, hogy a szabadelvűpárt jelöltjének bizalmi férfiai személyazonosságát igazolták egy olyan egyénnek, ki nem volt az, a kinek magát állitotta s a kit a szabadelvűpárt jelöltjének bizalmi férfiai mégis ekként igazoltak; s való-e az, hogy mikor a valódi egyén megjelent később, s szavazatát leadni akarta, azzal a kifogással utasították el, hogy már szavazott? — Továbbá az időpont tekintetében van-e összefüggés az imént kérdezett eset és Horváth Gyula képviselő úrnak karhatalommal való eltávolitása között ? A volt választási elnök e kérdésekre a válaszadást megtagadta, kijelentvén, hogy e kérdés vitatására a mentelmi bizottságot nem tartja hatáskörrel birónak. Ezt az álláspontot foglalta el a mentelmi bizottság tisztelt Elnöke és a bizottság többsége is, a bizottság tisztelt elnöke kijelentvén a tárgyalás folyamán, hogy e kérdésnek vitatását azért is kizártnak tartja, mert az általam felhozott körülmény új tény, ezt maga a mentelmi jogában állitólag megsértett képviselő úr sem emiitette. Ezek miatt kénytelen vagyok a mentelmi bizottság többségével ellentétes álláspontot foglalni, mert: 1. Az alakiságnak oly túltengését látom a bizottság többségének eljárásában, hogy az ellen ma, midőn a közvetlenség, az igazság minden módon való felderítésének törekvése kell, hogy a bíróságokat vezesse, az alakiságok meghonositása a képviselőház bizottságaiban, szerény véleményem szerint, meg nem engedhető. 2. Első, magában álló páratlan eset a választások történetében, de egyedül álló eset önmagában véve is, hogy országgyűlési képviselőt karhatalommal szállíttassanak ki valamely helyiségből. A karhatalom alkalmazhatása képviselővel szemben tettenérés esetén jogosult csak. — A tettenérés esetei a nyilvánvaló bűncselekményekre, ós pedig kizárólag az élet és vagyon ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozhatnak. Es még akkor is kötelessége a karhatalmat alkalmazó hatóságnak az esetet a képviselőház mentelmi bizottságának bejelenteni és még akkor is kötelessége a biróságnak a képviselőt a Háztól kikérni. A mentelmi bizottság többségének az a felfogása, hogy jelen esetben a tettenérés tényálladékát betöltötte Horváth Gyula képviselő úr az által, hogy a minden hatalommal rendelkező választási elnöknek nem engedelmeskedett, egyszerűen jogi rabulistika; hiszen akkor nincs képviselői immunitás, mert például becsületsértésnél is előfordulhatnak tettenérési esetek, s ha ezt egj véletlenül jelenlévő birósági közeg megállapítja, a mentelmi bizottságnak most elfoglalt jogi álláspontja mellett, nem kell a képviselőt kikérni a Háztól, hogy ellene a büntető eljárás megindittassók, elég egyszerűen például egj közrendőrnek vallomása, hogy tettenérte, mikor a képviselő a panaszos ellen becsületsértést követett el.