Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-148. Törvényjavaslat, a Bega csatornának a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezéséről

396 148. szám. sek itt is 3'o m. koronaszélességgel és l"o m.-es biztonsággal fognak Balázsfalváig, illetőleg Berényig létesittetni mindazon helyeken, a hol a temesi árterületnek elárasztása a Poganisból lehetséges. A Lanka—.BíVc^a-folyások lefolyási viszonyainak rendezése által, a társulat egj nagy kiterjedésű és igen termékeny vidék árvizbajait szüntette meg. A Lankának bókai, — és a Birdának surjáni betorkolása helyett a társulat ugyanis a két medret a temesvár—báziási vasútvonaltól vezetett csatornázással Grilád fölött egyesitette és kereken 18 km. hosszú, fent 12'o m. széles csatornával, melyben 8'o, illetőleg 1*8 m. széles vezérárok húzódik végig, Grádnál egy 5*5 m. széles vastámkapus zsilipen keresztül vezeti a Temesbe. A Lanka—Birda csatorna töltései szintén 3'o m. koronaszélességgel és az 1895. évi árviz szine fölött 1*4 m.-re épültek ki. A Terézia csatornán végrehajtotta a társulat a töltósemelósi munkálatokat, melyek ott az ármentesités és a vizek gyorsabb és akadálytalanabb lefolyása czéljából szükségesnek mutatkoztak. Nevezetesen a töltések 3'o m. koronaszélességgel felemeltettek az 1895. évi árvizszinhez képest l'o m. biztossággal és a csatorna egy 2'o m. fenékszélességű vezérárok segélyével átlag l's m.-rel mélyittetett. Azonban nem épitette még ki a töltések mögötti padkákat a 10—18 km. közt. A Bérsava csatorna-menti töltések Kanaktól Partosig, illetve Topolyáig egyelőre az 1887. évi árviz szine fölé l'o m.-re emeltettek a szokásos 3"o m. koronaszélességgel, Kanaktól pedig Botosig a töltések az 1895. évi árviz fölé érnek l'o m.-rel, vagyis a temesi töltéseknél 0'4 m.-rel alacsonyabbak. A Berzava 0 pontjától, vagyis a Temesbe való betorkolásától a 15'o km.-ig a mederből egy 2'o m. fenékszélességű vezérárok emeltetett ki, mely a csatornát átlagosan l'a m.-rel mélyitette. Ezeken kivül a meder javitása és előpartok képzése czéljából a Berzavában a Terézia-csatorna beömlésétől Partosig egy szakadatlan sarkantyúrendszer létesíttetett, mely valószínűleg jól fogja szolgálni azt a fontos czélt, hogy a Berzava e szakaszán medrét mélyitette. Fel kell azonban említeni, hogy a társulat a Berzava csatornának Kanak— Partos közötti szakaszán még nem épitette ki a padkákat, hanem azokat a megállapított sorrend szerint csak ezután szándékozik létesíteni. A Versecz—paulisi csatorna mentén a töltések 3o m. koronaszélességgel és a szabványos rézsűkkel az 1895. évi árvizszinhez viszonyítva l'o m.-rel lettek kiépítve és a balparton az Alibunár felé eddig nyitott rész is beköttetett a Teréziacsatorna töltéseibe, s ezzel egyidejűleg eltávolíttatott a szent-jánosi zárgát, mely a Terézia-csatornában tartatott fenn, s hivatva volt a Temes felható vizeit továbbhaladásukban megakadályozni. Az Alibunár felé nyitott szakasznak töltéssel való elrekesztése szükségessé tette az u. n. »bánom«-zsilip megépítését is, mely 2'o m. széles és az alibunári lapályon összegyűlhető belvizek levezetésére teljesen elégséges. Ugyanitt a csatorna feneke alá átlag 1*8 m.-re leérő 2*o m. fenékszélességű vezórárok emeltetett ki. A Moravica-csatomsk töltései az 1895. évi árvizhez képest l'o m. biztossággal ós 3'o m. koronaszélességgel, valamint a szabványos lejtőkkel ópittettek ki. A töltések a temesvár—báziási vasútvonalig lettek meghosszabbítva. A JRojga töltései eredetileg az 1887. évi árvizhez viszonyítva építtettek ki l'o m. biztossággal és meghosszabbíttattak a magas partokig, azaz csaknem a temesvár—báziási vasútvonalig. Későbben az 1895. évi árviz visszahatásának határáig a töltések ez utóbbi árvizhez viszonyítva lettek 3'o m. koronaszélességgel és a szabványos rézsűkkel kiépítve, l'o m.-es biztossággal.