Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-148. Törvényjavaslat, a Bega csatornának a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat ármentesitése érdekében is szükséges rendezéséről

148. szám. 397 A Vlajkoveci csatorna töltései a versecz—paulisi csatornába való betorkolástól eleinte csak 5'o km. hosszban épültek ki, az 1887. évi árvizhez viszonyítva. Későbben az 1895. évi árviz vétetett irányadóul s a töltések ezt haladják meg l'o m.rel. Ugyanekkor a töltések az 5'o km.-től a versecz—pancsovai állami közútig meghosszabbíttattak. A töltések koronaszélessége 2'o m. a szabványos 1:3 és 1:2 lejtőkkel; a csatorna fenékszélessége pedig szintén 2'o m. A versecz—kisréti csatorna érdekében kiépült a versecz—nagyszredistyei csatorna, mely a nagyszredistyei közúti hidhoz ér fel. Töltései 2'o m. koronaszélességgel bírnak és rajtok a délkeleti helyi érdekű vasút is épült. Kiépültek a Mesics és kisréti patakok l'o—l'o km. hosszban l'o km. fenékszélességgel. A felsorolt jelentékeny építkezéseken kivül, a temes-begavölgyi vizszabályozó társulat az emiitett időben még a következő munkákat hajtotta végre: A Temesen több 0'5—l'o m. átmérőjű új csőzsilip épült betonból, tolózárakkal; a 2'o—2'o m. széles módosi ós bókai, valamint a 3'o m. széles surjáni zsilipek pedig meghosszabbítva lettek. Ugyanitt épült 18 drb őrház ós felügyelőlak, védanyagraktárral, tiszti szobával és istállóval, a legszűkebb méretekkel, de a melyek az árvédelem idejében fontos szolgálat kielégítésére hivatvák. Az Ó-Bega—Beregszón 14 drb új csőzsilip épül 0"5—l's m. átmérővel és a korábban létesített 5 drb gátőrlak még 4-gyel szaporittatik ugyanoly méretekkel, mint a Temes mentén. A Temesinán 1 őrház és 2 csőzsilip; a Surgányon 2 drb csőzsilip; a LankaBirdán Grádnál a már említett 5"s m. széles vastámkapus zsilip, 19 drb 0'3—1'5 m. átmérőjű csőzsilip ós 6 gátőrlak; a Terézia-csatornán 4 drb csőzsilip és 2 gátőrlak; a Berzaván egy 22'o m. nyílással biró közúti vashid; 4 gátőrlak, és 5 drb 0*3—0'5 m. átmérőjű csőzsilip; a versecz—paulisi csatornán a már emiitett bánomzsilip és a Schulhofzsilip 2'o—2'o m. széles nyilassal, továbbá 2 gátőrház; a Moravicza-csatornán 7 drb O's m. átmérőjű betoncsőzsilip és 4 drb fahid, valamint 1 gátőrlak; a Rojga csatornán 3 drb fahid és az l's m. átmérőjű O-Rojga zsilip; a vlajkoveczi csatornán 2 gátőrlak és 5 drb 0'3—l'o átmérőjű csőzsilip; a verseczkisréti csatornán pedig egj favázas őrház létesült és eltávolíttatott a kisréti zárógát. Mindezek után immár csak a Bega folyó árvizeinek biztos és kártétel nélküli levezetéséről kell gondoskodni, mert a Temes-Begavölgy ármentesitése a Bega-csatornának árvédelmi szempontból való rendezése nélkül befejezettnek nem tekinthető. Minthogy pedig a vízügyi kistanács és nagytanács által letárgyalt és kivitelre alkalmatlannak talált vagy elfogadott, de ki nem vihető tervek már felölelik minden elképzelhető módját a Begaszabályozásnak, azért az előzőkben főbb vonásokban ismertetett tervek beszerzése után még csak arról lehetett szó, hogy a Bega ármentesitése mégis melyik terv, vagy a különböző tervek mily kiegészítése vagy változtatása mellett hajtassák végre. Ily viszonyok között mérlegelésre tarthatott még igényt az az eszme, hogy a tarozás ne a Temesvár fölötti, hanem a Bega vízgyűjtő magas völgyeiben hajtassák végre, hol a területek olcsóbban szerezhetők meg és a tarozás kihasználása még ipari, hajózási, valamint talaj javítási (öntözési és halászati) czélokra is történhessék. Ennek a tervnek a kidolgozására is utasítottam a temesvári m. kir. folyammérnöki hivatalt az 1898. évben ós további kötelességévé tettem még, hogy tekintettel arra, hogy az ismertetett korábbi tervek között viszonylag a legtöbb előnyt az az alapeszme nyújtotta, melynek értelmében a Bega veszélyes árviztömege a Temes medrébe vezettessék le, az 1888. évben kidolgozott ily értelmű tervet az időközben végrehajtott építkezések figyelembevétele mellett újból dolgozza át.