Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-147. Törvényjavaslat, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900:XVI. t.-cz. kiegészitéséről

378 147. szám. 20 » 80 » 11 » 44 » 5 » 20 » 10 » 40 31 » 20 » 17 » 16 » 7 » 80 » 15 » 60 41 » 60 » 22 » 88 » 10 » 40 » 20 » 80 52 » — » 28 » 60 » 13 » , — » 26 » — 62 » 40 » 34 » 32 > 15 » 60 » 31 » 20 72 » 80 » 40 » 04 » 18 » 20 » 36 » 40 83 » 20 » 45 » 76 » 20 » 80 > 41 » 60 93 » 60 » 51 » 48 » 23 » 40 » 46 # 80 04 » — » 57 > 20 » 26 » — » 52 » — geket magához váltani, hanem csak joga, ha tehát a kilépő cseléd meg nem téríti a gazdának a 20. §-ban megjelölt módozatok mellett a befizetett összegek bizonyos részét, a gazda által befizetett összegek egészben a gazda javára maradnak vissza a pénztárban s a gazdának a 21. §. értelmében módja van ezt az összeget egy újonnan felvétetett cseléd tagsági díjai fedezésére fordítani. Ha tehát a kilépő cseléd meg nem téríti a gazdának a befizetett összegek előírt hányadát, akkor a gazdának a pénztárnál: első második harmadik negyedik .'.;•","' csoportbeli biztosítás esetében ha a biztosított cseléd 1 évig volt szolgálatban, 10 kor. 40 fill. 5 kor. 72 fill. 2 kor. 60 fill. 5 kor. 20 fill. »»» » 2 » » » »»» » 3 » » » »»» » 4 » » » » » » »5»» » > » » » 6 » » » »»» >7»» » »» » » 8»» » »»» »9»» » » » » » 10 » » » összegű pénze van és ha egy új cselédet felvétet, az után semmit se kell újból fizetnie mindaddig, a mig a pénztárnál levő ez az összeg az új cseléd tagsági díját fedezi. Ha tehát például 4 évig volt egy cseléd a gazdánál, de kilépésekor nem vállalta magához az első csoportbeli befizetéseket, a gazdának 41 K 60 fillérje van a pénztárnál, vagyis négy évre való tagsági díj, az újonnan felvétetett cseléd után tehát 4 esztendeig nem kell fizetnie, hanem az előző díjak számíttatnak át ennek javára. Az, hogy a javaslat 21. §-a szerint csak a kilépett cseléd helyett befizetett díjak számíttatnak az újonnan felvétetett cseléd javára, de nem egyszersmind a kilépett cseléd által a tagsági minőségben eltöltött idők is: önmagában viseli indokát, mert, hogy pl. egy kilépett huszonötóves cseléd helyébe, a ki már 9 évig tag volt, az 1900 : XVI. t.-cz. 42. §-a alapján, előzetes orvosi vizsgálat nélkül, egy 49 éves cseléd vétessék fel s ez a kilencz év betudásával már egy év múlva megkaphassa a rokkantsági segélyt, nyilvánvalóan olyan koczkázatot hárítana a pénztárra, a melyet az elviselni képes nem lehetne, még abban az esetben sem, ha a helyettesítésnél minden esetben ki volna zárva a pénztár megrövidítésének czélja. Megjegyzem azonban, hogy az újonnan felvett cselédre nézve a tagsági időbe be lehet számíttatni a szolgálati időt, de csak az 5. §. alkalmazásával, vagyis előzetes orvosi vizsgálat alapján. Annak megengedése pedig, hogy a cseléd .megválthassa a maga javára a befizetéseket, a humánus szempontokon felül a cseléd megkárosításának megelőzése szempontjából szükséges. A cseléd pl. 23 éves korában szolgálatba lép annak tudatában, hogy gazdája őt biztosítani fogja; tizenkét óv múlva kilép a szolgálatból s ekkor őt többé be nem veszik a segélypénztárba, mert meghaladta a végső korhatárt. A mint a javaslat 20. §-ának szövegéből is kitűnik, ezek a rendelkezések csak arra a munkaadóra nézve érvényesek, a ki a sególypénztár központi igazgatóságához beterjesztett, szabályszerűen kiállított és egyoldalúan vissza nem vonható nyilatkozatban önként kötelezte magát arra, hogy cselédje után addig, a mig az szolgálatában áll, sajátjából fogja egészen a díjakat fizetni; arra tehát, a ki ilyen kötelezettséget nem vállal, az eddigi szabályok lesznek alkalmazandók. A cselédbiztosításnak most tervezett módjára nézve azt lehetne felhozni, hogy vájjon nem volna-e helyesebb a helyett, hogy a cselédnek jogot adunk arra, miszerint a befizetett összeget bizonyos hányadrész megfizetésével egészben magához váltsa, azt kimondani, hogy a szolgálati idő arányában a befizetett összeg bizonyos része