Képviselőházi irományok, 1901. V. kötet • 107-148. sz.

Irományszámok - 1901-147. Törvényjavaslat, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900:XVI. t.-cz. kiegészitéséről

147. szám. 379 a cselédet illeti meg? A javaslat szerint, ha például a cseléd az első csoportban volt biztosítva s öt év múlva kilép a szolgálatból, akkor 26 koronát kell a gazda részére megtérítenie, ha azt akarja, hogy az 52 korona befizetés az ő javára írassék. A kérdés tehát az, hogy nem helyesebb volna-e azt mondani, hogy öt évi szolgálat után a cselédet megilleti a gazda által befizetett összeg fele része, tehát a gazda által befizetett 52 koronából 26 korona a cselédet illeti meg? Nézetem szerint ilyen rendelkezéssel egyáltalán nem lendítenénk a cselédbiztosítás dolgán. Először azért nem, mert a biztosításnak nem az a czélja, hogy a cseléd néhány óv múlva valami jelentékeny összeget kapjon a kezéhez. Azért, hogy egy cseléd két-három évig maradjon szolgálatban, nem lehet senkitől se elvárni, hogy évenként 10 K 40 fillért fizessen be a pénztárba. A gazda azért kötelezi magát ilyen fizetésre, hogy a hosszú ideig szolgálatában álló cselédnek öregkori ellátását biztosítsa. Olyan rendelkezéssel tehát, hogy tíz éven alul a szolgálati évek száma szerint a befizetés bizonyos része a cselédet minden megtérítési kötelezettség nélkül megilleti, csak azt órnők el, hogy a gazda saját érdekében tartózkodnék attól, hogy biztosítsa cselédeit, mert ezzel azt, hogy a cseléd huzamosabb ideig maradjon egy gazdánál, épen nem biztosíthatnék, sőt ellenkezőleg az lenne az eredmény, hogy a legtöbb cseléd minden két-három évben helyet cserélne, csak hogy egy kis pénzhez jusson. A másik ok, a mely az ilyen rendelkezés mellőzését indokolja: a pénztári kezelés rendje. Ha a cseléd pl. öt évig volt tag és megilletné a befizetett 52 koronából 26 korona, a pénztár nem tudna mit csinálni. Az öt esztendőt nem számíthatná be a tagsági időbe, mert hiszen a díjaknak csak a fele esett a cseléd javára, másfelől pedig a pénztár öt esztendeig úgy bánt el a cseléddel, mint rendes taggal, tehát fedezte és viselte a koczkázatot. Nem volna tehát ilyen esetben más hátra, mint a 26 koronát kifizetni a cseléd kezeihez. Ezzel pedig, eltekintve attól, hogy a cselédbiztosítás ügyét épen nem mozdítanék elő, legfeljebb azt, hogy a cseléd-változásokra több okot adnánk — alapjukban megrendítenék a pénztár számításait, a melyek a dolog természete szerint azon a feltevésen nyugszanak, hogy a kiért viseli a koczkázatot a pénztár, azért megkapja a teljes díjakat is, de nem csak egy-két tetszés szerinti esztendőre, hanem mindaddig, a mig a tag meg nem hal, baleset nem éri, munkaképtelenné nem lesz, vagy a tagságban 25 esztendőt el nem töltött. A cselédváltozás esetén a díj egy részének visszatérítése a koczkázatot terhesebbé tenné s így a pénztár szempontjából számtanilag ki van zárva annak lehetősége, hogy ez a gazda által befizetett díjak bizonyos hányadát a cselédnek kifizesse. Egyébiránt ha kizárólag a cseléd valódi érdeke szempontjából nézzük is a kérdést, akkor is kétségtelen, hogy a javasolt intézkedés a cselédre nézve feltétlenül értékesebb is. Mert a cseléd így nemcsak pénzt kap, hanem a segélyre való jogot is biztosítja magának, viszonylag kevés összegért. Például ha kilencz évi szolgálat után kilép: 23 korona 40 fillérért 93 korona 60 fillér értéket kap s kilencz esztendei tagsági jogot. Itt kevés súlylyal lehetne felvetni azt, hogy a cseléd nem képes ennyit megtéríteni a gazdának. Ha a cseléd tudja azt, hogy 23 korona 40 fillérrel ilyen jogot s értéket szerezhet, bizonyára már a belépéstől kezdve takarékosabb lesz s esztendőkön át megtakaríthatja a kellő összeget, vagy pedig előlegezi azt az új gazdától s leszolgálja annál ezt az előleget. Egyébiránt abban, hogy a cseléd az egész befizetéshez való jogot megszerezze azzal, hogy tíz évig megmarad a helyén, bizonyára egy gazda sem fogja megakadályozni, mert a gazdának a cselédváltozásből a biztosítás tekintetében egyáltalán semmi haszna nincsen még akkor se, ha a cseléd a díj bizonyos részét megtéríti is, — mert hiszen pl. a kilenczedik év után kilépő cseléd biztosítására, ha a cseléd a 23 K 40 fillért megfizeti is, a 48*