Képviselőházi irományok, 1901. IV. kötet • 103-106., I-XXV. sz.

Irományszámok - 1901-106/a. A közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási aránynak ujból megállapitására 1902-ben kiküldött magyar országos bizottság irományai

106/a. szám. 125 A közösügyi költségekhez való hozzájárulási aránynak újból megállapítására kiküldött magyar országos bizottság jelentőse. A magyar országgyűlés mindkét háza által kiküldött országos bizottság Budapesten 1902. május hó 9-én tartott első ülésében megalakulván, egyhangúlag gróf Dessewffy Aurélt elnöknek, Falk Miksát előadónak és jegyzőnek megválasztotta és ez alkalommal megemlékezvén az osztrák quotaküldöttség sok évi előadójának, Beér Adolf udvari tanácsosnak elhunytáról, e sajnos veszteség feletti részvétének kifejezését elnöki úton az osztrák küldöttség tudomására juttatni határozta. Átmenvén aztán tulajdonképeni feladatára, a bizottság teljes terjedelmében tette magáévá azon jelentés tartalmát, melyet a magyar quotabizottság 1899, november 22-én terjesztett elő, és melyhez az 1900-ban és 1901-ben kiküldött bizottságok is csatlakoztak. A bizottság ugyanis azon meggyőződésre jutott, hogy mindazon okok, melyek az imént emiitett három esztendő alatt a quota kérdésével foglalkozott bizottságokat arra indították, hogy, habár osztrák részről a magyar elvi álláspont nem lett elfogadva, de viszont az osztrák küldöttségek is eleinte nagyon is túlzott követeléseiket utóbb igen tetemesen leszállították, mig végre egy compromissumban történt a megállapodás, úgy most is ezen út látszik egyedül helyesnek, mert egyfelől semmi kilátás nincsen arra, hogy a jelenleg érvényben álló magyar quota leszállítására a másik fél beleegyezése megnyerhető, másfelől pedig a siker valószínűségével egyáltalában nem kecsegtető alkudozások által lehetetlenné válnék, hogy a jelenlegi quota érvényének lejárásáig, azaz, 1902. július l-ig ezen ügy — a mire mind a két bizottság mindenkor oly nagy súlyt fektetett — összhangzó parlamenti határozat által el volna intézhető. A bizottság azonkívül újabb számítást tett azon az alapon, a melyet a magyar országos bizottság 1887-ben javaslatba hozott, és melyet az osztrák bizottság soha el nem fogadott ugyan, mely azonban a magyar bizottságra nézve annyiban mégis irányadó, a mennyiben ezen számítás eredményéből megítélhető, mekkora azon áldozat, melyet Magyarország hoz, midőn nem ragaszkodik szorosan a saját számítása eredményéhez, hanem elfogadja azon compromissumot, melynél fogva Magyarországot 344°/o-os quota terheli-