Képviselőházi irományok, 1901. II. kötet • 29-101. sz.

Irományszámok - 1901-100. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „a román királysággal Bukaresztben 1901. évi junius hó 14/27-én a bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezését” tárgyazó törvényjavaslatra nézve

465 lOO.^szám. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „a román királysággal Bukaresztben 1901. évi június hó 14/27-én a bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beezikkelyezését" tárgyazó törvényjavaslatra nézve. A bizottság a kérdésben levő törvényjavaslat tárgyalása rendjén mindenekelőtt megállapította, hogy a beczikkelyezendő államszerződés XIV., XV., XVI., XVII. czikkei »külföldön lakó tanuknak ottan leendő kihallgatására, külföldi tanuk megjelenésére, terheltnek (vádlott) külföldön letartóztatott egyénekkel szembesítésére, bizonyítékoknak, bírósági iratoknak közlésére« — még oly esetekben is tartalmaznak intézkedéseket, midőn a bűntettes a nemzetközi jogsegélyt kereső állam területén van és igy kiadatás szüksége fenn nem forog. Mindazonáltal a czím módosítása iránt indítványt a bizottság nem tesz, mivel eddig kötött hasontarlalmú államszerződéseink czímének teljesen megfelel a javaslat czíme, s ennek módosítása esetleg azon föltevést kelthetné, hogy jelen szerződés azoktól eltérő tárgyakról intézkedik. Maga a szerződés alaptételeiben megfelel azon irányelveknek, melyeket törvényhozásunk korábban kötött kiadatási szerződéseiben követett. A zárójegyzőkönyv 2-ik pontjában foglalt kikötést a bizottság úgy magyarázza, hogy Románia az oda menekült — tehát tényleges hatalmába került — bűntettessel szemben saját állama végrehajtó hatalmának képviselőjét, —- kormányát, — arra kívánja feljogosítani, hogy megakadályozza oly büntetési nemnek — halálbüntetésnek — végrehajtását, melynek alkalmazását saját büntetőtörvénye kizárja. A bizottság arra tekintettel, hogy: 1. a javaslat indokolása szerint e kikötés a Romániával szemben eddig felmerült kiadatási ügyekben követett elveknek megfelel; 2. más államokkal szemben is Románia kiadatási szerződéseiben ily kikötést érvényesített, mely nem is a magyar büntetőtörvény alkalmazását zárja ki, hanem csakis a Romániában érvényes Godicile Penal 1. § a szerint ottan eltörölt büntetésnek végrehajtását korlátozza oly bűntettesekkel szemben, kik az ő állami tényleges hatalmába kerültek (menekültek); 3. a birói függetlenséget sem érinti, mert a halálbüntetésnek nem az Ítéletben való kimondását, de csupán annak végrehajtását zárja ki, — nem a birói Képvh. iromány. 1901-1906. II. kötet. 59