Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-19. Törvényjavaslat, a tengeri szabad hajózást űző magyar kereskedelmi hajóknak állami segélyben és kedvezményekben való részesitéséről

264 19. szám. Feltétlenül gondoskodni kell továbbá, hogy a költségvetésekben a legközelebbi években kiszabandó hitel túllépése nélkül a forgalom érdekében teljesitendő járatok támogatására is álljon megfelelő hitel rendelkezésre. Ezen czélt csak úgy lehet elérni, ha az új hajók részére a beszerzési segély cz'mén adandó segély az első években nagyobb összegekben lösz kiadva és a későbbi években a segély hányada csökkentetik, mi által a költségvetésileg megszabott maximális hitel felemelése nélkül is fog a későbbi évek folyamán hajójáratok inditására nagyobb hányad rendelkezésre állani. A nagyobbmórvű csökkenésnek még azon előnye is van, hogy a hajózást űző köreink lehetőleg új hajók beszerzésére fognak törekedni, hogy az első évekre megállapított nagyobb segélyösszegeket teljes mérvben élvezhessék és a segély aránylagos rohamos csökkenésének bekövetkezése arra is ki fog hatni, hogy hajótulajdonosaink, a segélyezés tartamának későbbi éveiben a hazai forgalom fejlesztése érdekében fokozódó mérvben fognak részt venni és ily módon a beszerzési állami segélyben beálló csökkenésnek a teljesített járatok után kiérdemelhető járatsególy elnyerése által leendő pótlására törekedni. A hajóbeszerzési segélynek a törvényjavaslatban kifejezésre jutott megállapítása a jelenlegi állapottal szemben a hajóbeszerzőre némileg előnyösebb is. A mig ugyanis a jelenlegi alaptétel és százalékos csökkenés alkalmazása mellett a segélyezés 15 évi tartama alatt egy gőzhajóra tiszta tonnánként összesen 113 korona 62 fillér segély esik, a törvényjavaslatban megállapított alaptétel ós csökkenés alkalmazása mellett összesen 120 korona 94 fillér fog esni. Azon feltételek (3. §.), melyekhez az állami segélyeknek és kedvezményeknek igénybe vehetése a beszerzendő új hajókra nézve köttetik, annyiban változnak, hogy ezentúl csak az aczólból épült első osztályú hajók fognak segélyben részesülni. Az utolsó években tett tapasztalatok szerint ugyanis a valamivel drágább, de aránylag nagyobb hordképessógű ós szilárdabb szerkezetű aczólhajók a gyakorlatban jobban megfelelnek, mint a vashajók, — ós minthogy az állami támogatásnak az a czélja,hogy annak igénybevételével csak minden tekintetben elsőrendű hajók legyenek beszerezhetők, ezen czél elérését az emiitett megszorítással is biztosítani kellett. A járatsególy (4. §.) legalább 5000 tengeri mértföld hosszú utazások megtétele esetén a hajó által megtett minden 100 tengeri mértföld úthossz után tiszta tonnánként 5 fillér helyett 20 fillérben állapittatik meg, mert ilyen nagyobb távolságokra teljesített utazásoknál a hajótulajdonos által elvállalt koczkázat igen nagy és kivált ha ilyen hosszú utazás a szuezi csatornán keresztül teljesíttetik, felette nagy költségekkel van összekötve. — A közelebb fekvő vidékekkel az »Adria«, a »Magyar-Horvát« ós a »MagyarKeleti Tengeri Hajózási Társaság«-ok útján forgalmi igényeink ezentúl már meglehetősen lesznek kielégítve, a szabad hajózást űző vállalatokat tehát arra kell buzdítani, hogy tengeri forgalmunk közvetitósót a további vidékekre is vállalják el és a távolabb eső országokkal új összeköttetéseket létesítsenek. A már beszerzett régi hajókra nézve a törvényjavaslatban (5. §.) lehetővé tétetik, hogy azon esetekben, ha a magyar forgalom közvetítésében részt vesznek, szintén részesülhessenek állami segélyben ós pedig még akkor is, ha koruk a vizrebocsátástól számított 15 évet már meghaladta. Ilyen hajó jelenleg még 23 van lajstromainkba iktatva ós pedig 1 hosszújárati gőzös 987 tiszta tonnával, 21 hosszújárati vitorlás, összesen 10.205 tiszta