Képviselőházi irományok, 1901. I. kötet • 1-28. sz.

Irományszámok - 1901-17. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a kúnszentmiklós-dunapataji helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

222 17. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyűléshez, a kúnszentmiklös-dunapataji helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről. Tisztelt Képviselőház! A magyar kir. államvasutak budapest-zimonyi vonalának Kúnszentmiklós állomásától Dunapatajig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építé­sére és üzletére,, az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV törvónyczikkek 1. §-a, valamint 0 császári ós apostoli királyi Felségének Bécsben, 1901. évi október hó 7-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a csatolt engedély­okiratot, a magyar kir. ministerium nevében gróf Teleki József földbirtokos • nak, mint engedélyesnek a mai napon kiadtam. Midőn tisztelettel megjegyezném, hogy ezen helyi érdekű vasút enge­délyezésénél azon esetek egyike sem forgott fenn, melyekben az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvónyczikkek 1. £-a szerint az engedélyezés a tör­vényhozásnak van fentartva, ós hogy ahhoz képest az idézett törvény­szakaszok értelmében a helyi érdekű-vasutat, saját hatáskörében engedélyez­hette, az engedélyokiratnak ós az ahhoz tartozó épitési, illetve üzletberendezési feltóteleknek tartalmát, valamint a helyi érdekű vasút engedélyezésére vonat­kozólag létrejött egyéb lényegesebb megállapodásokat a következőkben bátorkodom tisztelettel előadni. A csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett és tisztán a pályamenti vidék helyi forgalmú igényeinek kielégitésóre hivatott kereken 51 kilométer hosszú helyi érdekű vasút a magyar kir. államvasutak budapest-zimonyi vonalának Kún szentmiki ós állomásából, ennek déli végén fog kiágazni és Tass község déli oldalán, Szalk-Szent-Márton község ós Tetétlen-puszta érintésével vezettetik Dunapatajig, mint végállomásig. A helyi érdekű vasút rendes nj^omtávval és akként fog megépíttetni, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közleked­hessenek. A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 4°/oo-ban, a kanyarulatok legkisebb fólátmérője pedig a nyilt pályán 300 méterben állapíttatott meg. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből vagy téglából falazva, hord szerkezetei pedig bezárólag 2­o m. nyilasig tölgyfából, ennél nagyobb nyi­lasoknál vasból létesitendők. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23'6 kilogrammnál köny­nyebbek nem lehetnek és függő sinkötós alkalmazása mellett oly sűrűn rakott

Next

/
Oldalképek
Tartalom