Képviselőházi irományok, 1896. XXXVIII. kötet • 1078-1079., CD-CDXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CDXIII. A képviselőház házszabályai

CDXIII. szám. 153 218. §. A ház a tárgyat a bizottsághoz vissza- vagy az osztályokhoz vagy külön bizottságokhoz utasíthatja s végleges elhatározását felfüggesztheti. Ha ez csak egyes pontra vagy valamely módositványra nézve történik, a többi szakaszok és pontok tárgyalását a ház tovább folytathatja. 219. §. Beszédet olvasni tilos. 220. §. . A szólót beszédében félbeszakítani vagy közbeszólásokkal zavarni nem szabad. 221. §. Egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédében félbeszaki tani vagy a tárgytól való eltérés eseteiben őt figyelmeztetni. Ha szóló kétszeri figyelmeztetés után ugyanazon beszéd folyamában ismétli a fennebbi hibát, az elnök elvonja tőle a szót. Ha szóló a közerkölcsisóget és illemet sértő vagy egyébként a ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ, vagy ha valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen gyűlöletre izgat, avagy a háznak valamely tagja ellen durva sértést követ el, az elnök őt rendreutasítja, sőt tőle a szót már az első alkalommal is megvonhatja; ha pedig szóló az elnök rendreutasitása után ugyanazon beszéd folyamában a fentebbi hibát ismétli, a szó tőle okvetlenül megvonandó, sőt a körülményekhez képest, ha a szónok mentségét — melyhez minden ily esetben joga van — elegendőnek nem találja : KÉPVH. IROMÁNY. 1896-1901. XXX

1 a ház az elnök kérdésére vita nélkül, egyszerű szavazással jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. 222. §. Az elnök által tett figyelmeztetés vagy rendreutasitás ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem szabad. A ház elnökének intelme és a ház határozata elleni engedetlenség esetében a képviselőház a házszabályok 255-ik §-ának rendelkezései szerint intézkedik. 223. §. A ház, ha az elnök, a ministerek valamelyike, vagy húsz tag kívánja, zárt üléssé változik át. Zárt ülésben határozat nem hozatván, jegyzőkönyv nem vezettetik. II. FEJEZET. Szavazás. 224. §. • A tárgyalás végeztével az elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánitja s szavazásra fölteszi a kérdést. 225. §. . A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részből áll, részeire osztható. 226. §. Szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése új tanácskozás tárgyát képezheti, a mely felett a ház dönt. 227. §. A szavazás megkezdése előtt az indítványok és módositványok, ha az . KÖTET. 20