Képviselőházi irományok, 1896. XXXVIII. kötet • 1078-1079., CD-CDXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CDXIII. A képviselőház házszabályai

154 CDXII1. szám. elnök szükségesnek tartja Ya,gy a ház valamely tagja kívánja, újra felöl vastathatnak. 228. §. A ház a feltett kérdés felett rendszerint egyszerű szavazással dönt. Az egyszerű szavazás felállás és ülvemaradás által történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tétetik. Ha az elnök szükségesnek találja vagy tiz tag kivánja, a jegyzők a szavazókat fejenkint összeszámlálják 229. §. Minden oly esetben, a melyben a házszabály az egyszerű szavazást kötelezőleg el nem rendeli, húsz jelenlevő tagnak a szavazás megkezdéséig (228. §.) Írásban beadott kívánságára névszerinti felhívás mellett történik meg a szavazás. A névszerinti szavazás húsz tagnak Írásban beadott kívánatára másnapra halasztandó. Az egyszerű szavazás másnapra nem halasztható. 230. §. Névszerinti szavazásnál a kérdés feltevése után 5 percznyi szünet engedtetvén, a szavazás ezen időköz eltelte után kezdetik meg és akkor a jelenlevők igennel vagy nemmel szavazni kötelesek. A felállás ós ülvemaradás általi szavazásnál a szavazás kezdete előtt öt percznyi szünet akkor engedendő, ha azt a háznak legalább húsz tagja írásban kivánja. 231. §. Minden névszerinti szavazás elrendelése után, az elnök kihúzza azon névbetűt, melynél a névszerinti szavazás kezdődik. 232. §. Szavazás közben beszédet tartani vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 233. §. A választások mindig titkos szavazással történnek. A titkos szavazás összehajtott szavazó-lapokkal történik, s a nyílt szavazó-lapokon foglalt szavazatok nem számittatnak. Titkos szavazásnál a ház tagjai szavazásra való felhivatásuk során mennek helyükről szavazatukat beadni, s annak beadása után kötelesek onnan távozni. Ily szavazás alkalmával — kivéve a szavazat beadásának ideje alatt a szavazó képviselőt — a szavazat beadásának helyétől mindenkinek távol kell maradnia. 234. §. Legelőször a központi, majd a különbizottsági javaslat s ennek nemlétében vagy el nem fogadtatása esetében az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá; azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módositványok, végre az elleninditvány s ennek netaláni módositványai. 235. §. Pónzajánlatnál előbb a legnagyobb összeg jön szavazás alá, azután sorban az összeg nagyságának sorrendjében javaslatba hozott kisebb öszszegek. 236. §. A ház határozataival szemben semmiféle óvásnak vagy ellenmondásnak nincs helye.