Képviselőházi irományok, 1896. XXXVII. kötet • 1057-1077., CCCLXXXIV-CCCXCIX. sz.

Irományszámok - 1896-1063. Törvényjavaslat a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról

48 1063. szám. 13. §. Azon vármegyei alkalmazottakra, kikre nézve a választás utján nyert megbizatás érvénye 1901. év végével lejár, alkalmaztatásuk érvénye a törvény életbelépte időpontjáig, illetve az alábbi §-ban foglalt eljárás megtörténtéig meghosszabbittatik. 14. §. A vármegyei törvényhatóságoknál a jelen törvény életbeléptekor alkalmazásban lévő pénztári és számvevőségi tisztviselők (&. §.) rendelkezési állapotba helyeztetnek; egyidejűleg azonban az állampénztárakhoz, illetve a kir. pénz ügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségekhez jelenlegi illetményeikkel szolgálattételre ideiglenesen beosztatnak, és a mennyiben egy éven belül elhelyezhetők nem lennének, addig megszerzett nyugdíj-, illetve végkielégítési igényeiket az illető vármegyei nyugdíjalap irányában érvényesíthetik; azok ellenben, a kik az eddig elfoglalt állásuk államosítása daczára a kinevezést méltánylandó okok nélkül el nem fogadják, állásukról s a mennyiben az illető törvényhatósági szabályrendeletek másként nem intézkednek, szerzett nyugdíj-, illetve végkielégítési igényükről lemondottaknak tekintendők. Azokra a pénztári és számvevőségi vármegyei alkalmazottakra nézve, a kik az állami szolgálatba átvétetnek, illetőleg kineveztetnek, az 1885: XI. t.-cz. 8. §-ának 3. bekezdése azzal a módosítással nyer alkalmazást, hogy a vármegyei törvényhatóságoknál töltött szolgálati idejük nyugdíjaztatásuk esetén akkor is beszámítandó, ha 10 évi állami szolgálatban még nem is állottak. Az általuk fizetett összes nyugdíj-járulék azonban netán létező kamataival együtt az államkincstár javára esik. 16. §. Ha az állami szolgálatba kinevezendő vármegyei alkalmazottak az új kinevezés alkalmával meghatározandó törzsfizetésnél magasabb évi fizetéssel voltak korábban javadalmazva, ez utóbbinak élvezetében személyükre nézve ezentúl is meghagyatnak addig, a mig az állami szolgálatban ezen fizetésnek megfelelő fokozatba elő nem lépnek; e szerint tehát az új és régi fizetés, illetve a lakpénz között mutatkozó különbözetet, az 1893: IV. t.-cz. 10. §-ában meghatározott személyi pótlékként kapják meg. ; 17. §• A vármegyék részére közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaikra megállapított és az 1901. évi állami költségvetés XVII. fejezet, 3. czimén engedélyezett állami javadalmazás főösszege ugyanolyan összeggel apasztandó, mint a milyen összeggel a vármegyéknél megszüntetendő állások személyi járandóságai és dologi kiadásai csökkennek. 18. §. Ezen törvény életbeléptetése idejének meghatározásával és végrehajtásával a belügyminister és a pénzügyminister bizatnak meg. Budapesten, 1901. évi június hó 15-én. Széli Kálmán s. k., a belügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. ministerélnök.