Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

194 1049. szám. nak, felszerelésének és felterjesztésének terhes kötelezettsége, valamint a számadási ügyekkel kapcsolatos hosszas.tárgyalások alól; megszünteti a számadások felülvizsgálatának mai lényegileg meddő munkáját s a helyszíni kettős felülvizsgálat által fokozva az ellenőrzés hatályosságát, a visszaéléseket korlátozza. IV. Kézbesítés. 25. §. A kézbesítés a hatósági eljárás egyik lényeges mozzanata s annak gyors és pontos teljesítése mellőzhetetlenül szükséges. A kézbesítési ügy nálunk idáig nagy fontossága mellett sem részesült a kellő figyelemben. E kérdés, mely az egész területen lényegileg egységes alapelvek, egységes szempontok szerint való rendezést igényel: a különböző törvények egyes szétszórt rendelkezéseiben, különösen nagyszámú rendeletekben van minden egyöntetűség nélkül s az élet követelményeit ki nem elégítő módon szabályozva. A kézbesítést teljesítő közegekről általánosságban az 1875 : X. törvényczikk rendelkezik. E törvény értelmében, mely tulajdonképen a bírósági kézbesítésekre vonatkozik, de a mely az 1886 : XXI. törvényczikk 7. §-ának rendelkezése szerint a közigazgatási (törvényhatósági) kézbesítéseknél is irányadó, a kézbesítést a bíróságok és közigazgatási hatóságok székhelyein a hivatali szolgák, másutt községi közegek és pedig kisközségekben a körjegyzők, nagyközségekben a községi jegyzők, városokban a hatóságoknak valamely alkalmas közege, s a mennyiben a községi közegek akadályozva vannak, azoknak az illető községek által e czélra előre kijelölendő »alkalmas helyettesek teljesitik. Az 1875: X. törvényczikk tehát a kézbesítés közegéül községekben a község-jegyzőt jelölte ki. Az élet azonban meglehetősen túltette magát a törvény rendelkezésein. A községjegyző egyéb érdemleges teendőkkel nap-nap után mindjobban meg lévén terhelve, a törvényben megemlített kivétel lassanként általános szabálylyá vált. Ma már a nagy- és kisközségekben a jegyzők a kézbesítéseket nagyon is kivételesen teljesitik; helyettök e teendőt rendszerint az illető községek által e czélra előre kijelölt »alkalmas helyettesek«, vagyis községi kézbesítők, szolgák, kisbirák stb. látják el, kiknek alkalmas voltához azonban sok sző fér. A kézbesítési ügyre vonatkozó egységes és megfelelő szabályok hiánya okozza, hogy a kézbesítések foganatosítása a modern igényeknek meg nem felelhet, hogy a mai kézbesítési szolgálat sok helyen megbízhatatlan, a felügyeletre hivatott hatóságoknak sok felesleges munkát okoz, a különféle külön kézbesítő közegeknek egymás mellett való létezése és párhuzamos működése következtében lassú és költséges. Ezen okok természetes következményekép úgy a hivatalok, mint a nagyközönség köréből mind sűrűbben hangzik a panasz a kézbesitési eljárás mai rendszere, vagyis inkább rendszertelensége ellen. Az egységes rendszer hiánya, az ebből eredő lassúság és drágaság legjobban kitűnik, ha szemlét tartunk a székesfővárosban levő kézbesítő szervezet felett, és ez alapon összehasonlítás útján képet alkotunk az egész kézbesitési ügy országos állapotáról. A székesfővárosban a következő kézbesítő szervek működnek: 1. a főváros központi kézbesítő hivatala, 2. a központi katonai biztosok, 3. a kerületi elöljáróságok kézbesítői,