Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

160 1049. szám. alkalmazása leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék s a melyek miatt igy le kellene mondanunk az egységes határidő gyakorlati kiviteléről, nem találkoznak. A kihágási ügyek csoportját, — melyről a 21. §. indokolásánál külön fogok szólni, — ezúttal figyelmen kivül hagyva, sem azok az ügyek, melyekben 3, B, 8 vagy 10 napi határidőt szabnak meg a törvények, sem azok, a melyekben jelenleg 30 napot tesz ki a határidő, nem olyan természetűek, hogy feltétlenül kizárnák a 15 napi egységes határidő általánosítását. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyik vagy másik esetben nem lehetne érveket felhozni a mellett, hogy a határidő 15 napnál hosszabb vagy rövidebb legyen; ezek az érvek azonban az egységes határidő rendkívüli előnyeivel szemben, melyek némi kisebb áldozatokat kétségkívül megérdemelnek, nem eléggé nyomatékosak. Ezek az okok indítottak arra, hogy a törvényjavaslat 6. §-ában bármely közigazgatási ügyben s bármely fokú határozat (intézkedés) ellen egyetlen egységes határidő megállapítását hozzam javaslatba. Annak oka, hogy ezt az egységes határidőt 15 napban javaslom megállapitandőnak, részben az, hogy a 15 nap a jelenlegi határidők szélső két határa (t. i. az azonnali és a 30 napi felebbvitel) között mintegy a középhelyet foglalja el s hogy — mint a fentebb közölt összeállításból látható — a tőrvényben megállapított felebbviteli határidők legtöbbje jelenleg is 15 nap. Legnagyobb súlylyal esik itt azonban latba az a körülmény, hogy az 1896 : XXVI. t.-cz. 93. §-a értelmében a közigazgatási bíróság hatáskörébe utalt összes ügyekben szintén 15 nap a panasz benyújtásának határideje. így tehát abban az esetben, ha az összes közigazgatási ügyekre nézve 15 napban állapítja meg a törvény a felebbviteli határidőt, elérjük a lehető legnagyobb egyszerűséget és legteljesebb egységesítést, a mennyiben az összes jogvitás és nem jogvitás közigazgatási ügyekben minden fokon ugyanaz lesz a határidő. Másfelől azonban az a tény, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörébe a legkülönbözőbb természetű ügyek vannak utalva és mindezekben az ügyekben a 15 napi határidő a közigazgatási bíróság felállítása óta lefolyt négy év alatt megfelelőnek mutatkozott, teljes megnyugvást nyújt a tekintetben, hogy ugyanez a határidő, mint a mely már kiállotta a gyakorlat tűzpróbáját, a közigazgatás egész területén nagyobb nehézség nélkül lesz általánosítható. A felebbviteli határidőnek ez a rendkívüli egyszerűsítése természetesen maga után vonja azt, hogy a hatóságok a határidők pontos megtartását teljes szigorúsággal ellenőrizzék, mert az elnézés, mely eddig némileg menthető volt, most már elveszti jogosultságát. Ezzel összhangban rendeli a törvényjavaslat 5. §-a, hogy az elkésett felebbezést (felülvizsgálati kérelmet) az első fokon eljárt hatóság hivatalból köteles visszautasítani. Az egységes határidő csak a felebbvitelekre, vagyis azokra az esetekre terjed ki, a midőn a fél valamely alsóbbfokú hatósági határozat ellen felebbezés, felülvizsgálati kérelem, felfolyamodás, folyamodás, panasz, vagy előterjesztés alakjában — (eddigi törvényeink ily változatos elnevezésekkel említik a felebbvitel nemeit) — a magasabb fokú hatóságnál kereshet orvoslást. Nem terjed ki ellenben az egyes törvényekben engedett nyilatkozatokra és észrevételekre, a minőkről például az 1879 : XXXI. t.-cz. 194. és 195. §-aiban, az 1881 : XLI. t.-cz. 34. §-ában, az 1885 : XXIII. t.-cz. 163. §-ában, az 1886 : XXI. t.-cz. 17. íjában, az 1886 : XXII. t.-cz. 100. és az 1886: XXIII. t.-cz. 5. §-ában, továbbá az 1888: XIX. t.-cz. 51. §-ában van szó; továbbá a felszólamlásokra és észrevételekre, minőkről például az 1872 : XXXVI. t.-cz. 35. és 39., az 1886 : XXI. t.-cz. 25. §-a, vagy az 1886 : XXII. t.-cz. 39. §-ának második bekezdése tesznek említést. Ezeknek az eseteknek egy részében az elsőfokú határozat csak mintegy feltételesen hozatik, azzal a feltétellel tudniillik, hogy az érdekelteknek szabadságukban áll arra nézve észrevételeiket megtenni s véglegessé csak akkor válik, ha az észrevételek, nyilatkozatok és felszólamlások felett már