Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

• 1049. szám. 157 bezést vagy felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, a törvényjavaslat felfolyamodásnak ad helyet a másodfokú hatósághoz, mely felette végérvényesen dönt. Az által, hogy a végérvényes döntést a másodfokú hatóságra bizzuk, kétségkívül sok esetben megakadályozzuk azt, hogy a felfolyamodás eljusson azon hatóság elé, melyhez a fél a felebbvitelt intézni óhajtotta; vagyis az alsóbbfokú hatóságok a felet felebbvitelének egybehangzó visszautasításával a felebbviteli hatóságtól elzárhatják, a nélkül, hogy ez utóbbi tudomást szerezhetne róla. Másfelől azonban fel kell tennünk, hogy ily meglehetősen egyszerű, tiszta kérdésben két hatóság egyértelmű határozata teljes biztosságot fog nyújtani. Egyébként is visszásságot szülne az, ha a felébbvitel visszautasítása kérdésében több hatósági fokozat lenne megengedve, mint magában az érdemleges eljárásban. A felfolyamodás, amely névvel a törvényjavaslat az elsőfokú hatóság visszautasító végzése ellen intézett felebbvitelt nevezi, a felebbviteli alakzatok harmadik nemeként sorakozik a felebbezés és a felülvizsgálati kérelem mellé. A felebbezés a felebbvitelnek legáltalánosabb és tartalomra is legteljesebb neme. Legáltalánosabb, mert helye van az elsőfokú és az elsőfokúval egybe nem hangzó másodfokú határozatok ellen, s igy a legtöbb esetben nyer alkalmazást; tartalmát tekintve is legteljesebb, mert egyaránt felölelheti a jogkérdést és a ténykérdést s mindennemű sérelem orvoslására felhasználható. A felülvizsgálati kérelem már szűkebb körre szorítkozik, mert csak az elsőfokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen intézhető; tartalmát tekintve is sokkal jobban van korlátozva, minthogy csak illetéktelen vagy törvényt sértő határozat vagy eljárás esetén emelhető. Végül a felebbvitel harmadik neme: a felfolyamodás kizárólag azokra az esetekre szorítkozik, midőn az elsőfokú hatóság a felebbvitel másik két nemét, tudniillik a felebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet hivatalból visszautasította, vagy ha az igazolási kérelemnek helyt nem adott (9. §.). 6. §• Felebbviteli határidő. E szakasz az egységes felebbviteli határidő megállapításával a törvényjavaslat egyik legfontosabb s az egyszerűsítés szempontjából leggyökeresebb rendelkezését tartalmazza. Azok a határidők, melyek a közigazgatási ügyekben való felebbvitelre nézve jelenleg érvényben vannak, a lehető legváltozatosabbak. A szélső két határt egyfelől a kihágási ügyeknek az a csoportja alkotja, a melyben a határozat szóbeli kihirdetése után azonnal kell a felebbezést bejelenteni, másfelől pedig azok a — jobbára szabályrendelet alkotásával kapcsolatos — ügyek, melyekben 30 napot tesz ki a felebbezési határidő. E két szélső határon belül 24 óra, 48 óra, 3 nap, 5 nap, 8 nap, 10 nap, 14 nap, 15 nap és 28 nap között váltakoznak a felebbviteli határidők. A jelenlegi helyzet közelebbi megvilágítására szolgáljanak az alábbi adatok, melyek a határidők emelkedése sorrendjében vannak összeállítva. Azonnali felebbezést ir elő az 1880. évi 38.547. számú belügyministeri szabályrendelet 75. §-a az 1879 :XL. t.-czikkbe ütköző s a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágásokra vonatkozólag olyan esetekben, midőn a határozat a féllel kihirdetés utján közöltetett. Ezekben az ügyekben akkor, ha a határozat közlése kézbesítés utján történt, 3 nap a felebbezési határidő. Ugyanezek a határidők érvényesek mindazon más törvényeken és szabályrendeleteken alapuló kihágásokra nézve is, a melyekben az eljárás az idézett belügyministeri szabályrendelet szerint igazodik. így nevezetesen azokra nézve, a melyek az