Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.
Irományszámok - 1896-992. A közgazdasági bizottság jelentése, "az "Adria" magyar kir. tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 979. számú törvényjavaslatról
20 992. szám. a mellékletekben közölt táblázatból kivehető — az 1867 — 1871. évek átlagában 220 volt, az 1872. évben csak 253-ra, 1873-ban 372-re, 1874-ben 581-re emelkedett és 1875-ben 572-re leszállva, 1876-ban csak 647 volt. A midőn Németország vám- és vasúti politikájának megváltozása nyilvánvalóvá vált és ezzel kapcsolatban előtérbe lépett a független kiviteli útirány biztosításának szüksége, a magyar kormány és törvényhozás foglalkozni kezdett oly eszközök megteremtésével, a melyek alkalmasaknak látszottak kiviteli érdekeinket idegen államok befolyásától függetleníteni, önálló magyar tengerészet megalkotására az állam akkori kedvezőtlen pénzügyi viszonyai közt nem lehetett gondolkodni; igy merült föl az a törekvés, nem lehetne-e tengeren túlra irányuló kivitelünket idegen gőzhajózási vállalatok szerződésszerű lekötésével biztosítani. E törekvés első nyomaival az 1877. évi állami költségelőirányzatban találkozunk. A főldmívelés-, iparés kereskedelemügyi ministerium költségvetésébe mint átmeneti kiadás 42.000 korona vétetett fel a Fiumét Angolország egyik kikötőjével közvetlen összeköttetésbe hozó hajózási vállalatnak az állam részéről való támogatása czéljából. A költségvetés indokolása utalva arra, hogy az adott viszonyok közt külön hazai vállalat létesítése nem lehetséges, előadja, hogy a Glynn-féle liverpooli gőzhajózási vállalat ajánlatot tett, hogy havonként egy Fiúméba menő járatot rendez be Liverpoolból és ezen, több olasz kikötő érintésével eszközlendő járatért 50.000 korona évi segélyt kér az államtól. A költségvetés indokolása szerint ezen ajánlat elfogadása czélszerünek látszik, annál is inkább, mert az állami segélynek egy része a várható nagyobb kikötői illetékekből mintegy 8.000 korona erejéig meg fog térülni; az állam tehát csak 42.000 korona áldozatot hoz. A pénzügyi bizottságnak a főldmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriutn költségvetésére vonatkozó jelentése (1875—78. országgyűlés, Képviselőház. Irományok, X. köt. 395. sz. XII.) erre vonatkozólag a következőket mondja: »Tekintettel arra, hogy terményeink egy része főleg legfontosabb kereskedelmi czikke, a liszt, tényleg már jelenleg is nagy mennyiségben szállíttatik Angliába; tekintettel arra, hogy iparkodnunk kell, kereskedelmi összeköttetéseinket a nyugottal mennél inkább élénkíteni és előmozdítani s ezt versenyző idegen piaczoktól lehetőleg önálló lábra állítani; tekintettel arra, hogy csakis Fiume kikötőjének emelése biztosítja a magyar állampálya déli részének azon forgalmat, mely azt az ország pénzügyeit annyira terhelő kezelési és üzleti hiányától felszabadithatja s lehetővé teszi, hogy terményeink az ország belsejéből Fiumének s ne Triesztnek indíttassanak s déli Olaszországnak gyarmatárúi Fiume és ne Trieszt közvetítésével jussanak hazánk belforgalmába,... a pénzügyi bizottság daczára terhes pénzügyi helyzetünknek s az ebből kifolyólag szükséges legnagyobb önmérsékletnek, mégis a ház pártolása ajánlja ezen egy évre szóló kisérletet.« A Ház megszavazta a kért hitelt, fölemelve a kiadást 50.000 koronára és bevételként kikötői illeték czímén előirányozva 8.000 koronát. Az 1878. évi állami költségelőirányzatba a Fiúméból induló hajójáratok segélyezésére, semmi sem vétetett fel, miután a költségvetési előirányzat indokolása szerint a kormány e czélt más úton akarta biztosítani. Az Osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalat szerződésének megújítására folyamatban levő tárgyalásokat a kormány ugyanis arra akarta felhasználni, hogy kötelezze a Lloydot Fiúméból a nyugoteurópai kikötőkbe rendes hajójáratokat berendezni. Az erre vonatkozó tárgyalások eredményeként az Osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalattal kötendő hajózási és postaszerzödésről szóló törvényjavaslatba (1875—1878. évi országgyűlés Képviselőház, Irományok XXI. köt. 692. sz.) oly intézkedés vétetett fel, hogy a Lloyd tartozik évenkint 18 járatot indítani Fiuméből Liverpoolba, Ancona, Bari, Messina, Gadix és Lissabon érintésével, nyolcz tengeri mértföld gyorsasággal, a mely járatokért a Lloyd mértföldenként öt korona segélyben részesült volna. A képviselőház, pénzügyi bizottságának javaslatára
