Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.
Irományszámok - 1896-1001. A közigazgatási bizottság jelentése "az állami gyermekmenhelyekről" szóló 997. sz. törvényjavaslat tárgyában
200 1001. szám. 1-ső melléklet az 1001. számú irományhoz. A pénzügyi bizottság jelentése, „az állami gyermekmenhelyekről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A hozzánk utasított ezen javaslatot egyhangúlag elfogadtuk és elismeréssel üdvözöltük A javaslat a gyermekvédelemnek legfontosabb, mert alapvető részét kívánja szabályozni, egyrészt az évtizedek hosszú* sora óta e czélra rendelkezésre lévő alapok és alapítványok utján, másrészt azon az utón,, hogy az 1898. évi XXI. törvényczikk értelmében eddig is az állami költségvetésbe beállított összegeket közvetetlenül, felelős és szakértő orvosi, állami közegeknek vezetése mellett felhasználja. Ezek mellett azokat a társadalmi erőket, melyek eddig is ennek a czélnak szolgálatában álltak, megfelelő módon foglalkoztatni, értékesíteni és egységesen vezetni óhajtja c Pénzügyileg tehát az állam egyelőre nagyobb terhet nem vállal, mint a melyet eddig is ezen a czimen viselt, ellenben az erkölcsi és nemzeti szempontból is kiváló jelentőséggel biró czélt sokkal hathatósabban és biztosabban fogja megvalósítani, mint a hogyan a szétszórt és nagy buzgósággal és tetemes pénzbeli erővel bár, de nem egységesen vezetett tényezők tehették. Az eddigi tapasztalatokat és a magyar statisztikának népmozgalmi adatait, tekintve, egész terjedelmében magunkévá tettük azt az alapelvet, melyet a javaslat szentesíteni kivan, hogy a gyermekvédelemnek ezen része állami feladat. A hazai és külföldi tapasztalatok igazolják azt az administrativ elvet is, mely szerint az állami gyermekmenhelyekben csupán a beteg, gyenge fejlettségű, különösebb ápolást és orvosi gondozást igénylő gyermekek tartassanak, a többiek ellenben az intézeteken kivül helyeztessenek el, természetesen orvosi felügyelet mellett és úgy az erkölcsi, mint a nemzeti szempontoknak szorgos figyelembe vétele mellett. E részben is a bizottságunkban felmerült nézetek összhangban vannak a kormányelnöknek, mint belügyministernek előttünk tett nyilatkozataival. Bár az új intézménynek összes költségeiről és jövendő fejlődéséről nem tudunk még oly határozottan számot adni, mint az intézménynek kétségbevonhatatlanul üdvös hatásáról, mégis előrelátható, hogy az ápolt gyermekeknek száma az állami menhelyek felállítása után tetemesen nagyobb lesz mint eddig, és hogy ennek következtében a mentés emberbaráti műve az eddiginél talán több költséggel is fog járni. A gyermekmentés czélja azonban oly
