Képviselőházi irományok, 1896. XXXIII. kötet • 929-979., CCCXL-CCCLXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-930. Törvényjavaslat több állami beruházás költségeinek fedezéséről

930. szám. 9 Közgazdasági szempontok és az állami vasgyárak pénzügyi érdekei tehát egyaránt szükségessé teszik, hogy a külföldi koksz használata a kincstári nagyolvasztók üzeméből sürgősen kiküszöböltessék s hazai eredetű részben a kincstári, részben a magánosok tulajdonát képező erdőkben termelt faszénnel pótoltassék. Ez azonban a fentebb előadottak szerint csak úgy lévén lehetséges, ha a nagyolvasztók befogadó képessége, illetve térfogata növeltetik, a ma négy nagyolvasztóból álló vajdahunyadi telepen egy ötödik új nagyolvasztónak felépítését, a meglevő négy olvasztó közül a három alacsonyabbnak megmagasítását s végül az olvasztótelephez tartozó mellékberendezések (fúvó és léghevitő telep stb.) megfelelő kiegészítését tervezem. A szóban forgó beruházás költségeit az üzemi eredmények rövid néhány év alatt törleszteni fogják. Az előirányzott 2,000.000 koronányi összeget az 1901. és 1902. években kívánom igénybe venni, mert bármily sürgős is legyen ezen építkezés, az két évnél rövidebb idő alatt végre nem hajtható. 2. A zólyombrezói vasgyár környékén rendelkezésre álló vizierők intensivebb kihasználására 1,250.000 K. A zólyombrezói vasgyárat átszelő Garam folyó és az abba lefutó pieszoki Sebesér és kisgarami Cserpatak nevű hegyi vizek jelentékeny vizierőt képviselnek. Ma ez a vizierő csak igen kis részben és elavult technikai berendezésekkel van kihasználva, az ekként hiányzó erőszükségletet pedig gőzgépek pótolják, a melyeknek üzemét rendkívül drágítja az, hogy a gyár környékén kőszénbányák nincsenek, a szenet tehát nagy költséggel távolról, részben külföldről kell hozatni. Minthogy a kőszén ára egyre és legutóbb is tetemesen emelkedett, felhasználásának lehetőleges korlátozása kívánatos. Ez elérhető, ha a felsorolt vizierők modern vízi motorokban kihasználtatnak s az igy nyert energia villamos erőátvitellel a gyárban értékesíttetik. A külföldi szén használatának lényeges csökkentése mellett az üzemi kiadásokban tetemes megtakarítás lesz elérhető. Az 1,250.000 koronában előirányzott szükségletet az 1901 — 1905. években kívánom felhasználni. Az 1. §. b) pontjához: A m. kir. pénzügyministeriumi épület újonnan leendő emelésére és a berendezés pótlására négy millió koronát vettem fel. E nagyobb mérvű beruházás már továbbra el nem odázható, mert a pénzügyministerium központi igazgatását képező egyes fő- és ügyosztályok, számvevőségek, segédhivatalok és a központi állampénztárnak jelenlegi elhelyezését úgy az administratio, mint a közönség igényeire való figyelemmel tarthatlannak kell jeleznem. A budavári plébániatemplom restaurálása és szabaddá tétele folytán a templom északi és déli oldalán levő kincstári épületekből jelentékeny rész veszett el. Hozzájárult ehhez, hoery egyes törvényhozási és administrativ intézkedések folytán a személyzet megszaporodott és hogy a közigazgatási bíróság egyrésze legczélszerűbben az addig a pénzügyministerium czéljaira bérbe vett úgynevezett Fortuna-épületben volt elhelyezhető. Mindezek a körülmények azt eredményezték, hogy ez idő szerint a fönnebb felsorolt hivatalok a várban négy — és a második kerületben (viziváros) két különböző épületben vannak elhelyezve, a melyek egymástól meglehetős távol vannak s egyik-másik ódonságánál fogva és azért, mert eredetileg bérháznak épült, az igényeknek nem felel meg. Ezen hat épület közül négy a kincstáré, egy az egyetemi alapé, egy pedig magán tulajdon. A kincstári épületek egyike, az tudniillik, a mely a Mátyás templom déli oldalán fekszik, a Szent István szobor felállításával kapcsolatos térszabályozás folytán legközelebb lebontás alá KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXXIII. KÖTET. 8