Képviselőházi irományok, 1896. XXXIII. kötet • 929-979., CCCXL-CCCLXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-930. Törvényjavaslat több állami beruházás költségeinek fedezéséről
8 930. szám. fedezése tekintetében az az intézkedés történt, hogy ugyanezekben az államköltségvetésekben, államadóssági kötvények érlékesitéséből megfelelő bevétel irányoztatott elő. Az 1897. évi XXX. törvényczikk alapján foganatositott beruházások költségeinek részbeni fedezéséről szóló, időközben 1900. évi VIII. t.-cz. alakjában törvényerőre emelkedett javaslatom indokolásában volt szerencsém részletesen tájékoztatni a t. törvényhozást arról, hogy a kormány úgy az 1897. évi XXX. t.-cz. 7. §-ában, valamint a későbbi költségvetési törvényekben adott s kötvénykibocsátásra vonatkozó felhatalmazást csak csekély részében vehette igénybe, a minek folytán az elrendelt beruházások és beszerzések költségei átmenetileg a pénztári készletekből fedeztettek; ugyanakkor azonban kiemeltem azt is, hogy mihelyt az ily módon előlegezett összegek egy későbbi kötvénykibocsátás útján befolyó bevételből visszatérittetnek, a kormány a törvényhozás felhatalmazását fogja kikérni arra, hogy a pénztári készletek igénybe vehető részét több közhasznú beruházás czéljaira felhasználhassa. A pénzviszjnyok alakulása lehetővé tette, hogy az 1900. évi VIII. t.-cz. 1. §-ában nyert felhatalmazással élve, az ott emiitett 107,108.030 K beszerzése végett egyelőre eddig 90,000.000 K névértékű 4°/o-os koronajáradékkötvényt bocsássak ki s az azok értékesitésébőí befolyó összeget az idézett törvényczikk 2. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelőleg, a pénztári készletekből előlegezett összegek visszatérítésére fordítsam. Ez inlézkedés által az arany- és váltópénzkészlet nélkül számbavett pénztári készletek álladéka ez időszerűit kereken 113 millió koronára emelkedett, a mely összeg részint a pénztárban, részint pénzintézeteknél gyümölcsözőn elhelyezve rendelkezésre áll. A tisztelettel előterjesztett törvényjavaslat szerint mindössze 31,340.000 K beruházás van tervbe véve, a mely összegből 25,090.000 K végleg, 6,250.000 K pedig ideiglenesen ezeket a készleteket fogja terhelni. A pénztári készletek ekkép megmaradó része az államháztartás fennakadás nélkül való vitelére, a mely czélra a szükséglet 90—100,000.000 Kra tehető, még mindig elegendő lesz, ha figyelembe veszszük egyfelől, hogy a beruházások több évre felosztva hajtatnának végre, másfelől, hogy a központi állampénztárnak fönnebb ismertetett készletein kivül tekintélyes összegre rugó előlegkövetelései is vannak egyes alapok és tárczákkal szemben, a melyek a most elrendelendő munkálatok végrehajtásának ideje alatt egészben vagy részben a készletek javára okvetlenül visszatérülnek. Áttérve a törvényjavaslat részletes indokolására, az 1. §-ban egyenkint elősoroltatnak a szükségessé vált beruházások s ugyanott kéri a kormány a felhatalmazást arra, hogy ezeket a beruházásokat végrehajthassa. Az egyes beruházások részleteit illetőleg van szerencsém a következőket előadni: As 1. §. a) pontjához: Az állami vasgyárak rendkívüli beruházási szükséglete a következő: 1. A vajdahunyadi nagy olvasztótelep bővítése és felszerelésének kiegészítésére 2,000.000 K. Az állami vasgyárak nyers-vasszükségletét meglevő saját nagy olvasztóik, ha mind szakadatlanul üzemben állanak is, csak akkor képesek fedezni, ha az olvasztók egy részében koksz a tüzelőanyag, mert egy és ugyanazon nagyolvasztó kokszszal űzve többet termel, mintha faszénnel fűttetik. A kokszszal termelt nyersvas termelési költsége az eddig fennállott kokszárak mellett is nagyobb volt, mint a faszénnel termelt nyersvasé. Minthogy az országban eddig nagyolvasztói czélokra alkalmas koksz nem termeltetik s jövő termelésének lehetősége kétséges, e czímen az állami vasgyárak eddig is tetemes összegekkel adóztak a külföldnek, a melyek a kokszáraknak a folyó évben bekövetkezett rendkívüli áremelkedése folytán a jövőben oly mérvben fognak növekedni, hogy az állami vasgyárak jövedelmezőségét is kérdésessé tehetik.
