Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-808. Törvényjavaslat az 1886:XXIX., az 1889:XXXVIII. és az 1892:XXIX. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről
142 808. szám. A törvényjavaslat átmeneti intézkedést nem foglal magában. Felmerülhet ugyan az a kérdés, hogy azokat a betéteket, amelyekben az ártér az 1886: XXIX. törvényczikk 9. §-a értelmében elkülönítve vétetett fel — nem kellene-e oly módon átalakítani, hogy azokból a csupán az ártér kedvéért elkülönített ártérbirtokok kiküszöböltessenek; mindazonáltal ily intézkedés felvételét szükségesnek nem találtam, mert az ártereknek a törvény értelmében való elkülönítése csak ott történt meg, a hol az nagyobb bonyodalmak elkerülésével lehetséges volt, és a hol az elkülönítés az esetek csekély száma miatt nem járt azzal a hátránynyal, mely miatt az árteres községek nagy részében a betétszerkesztés befejezését fel kellet függeszteni. Ezzel kapcsolatosan-kiemelem, hogy a betétszerkesztésnek az ártér elkülönítésének szükségessége miatt történt gyakori felfüggesztése egyik főoka, hogy a betétszerkesztési törvények revisióját a javaslatban jelzett irányban kérem. Azokban a községekben ugyanis, melyekben a telekkönyvi betétszerkesztést csupán az ártér elkülönítésének szüksége miatt kellett felfüggeszteni: a betétszerkesztés minden egyéb feltétele rendszerint megvan, és minthogy a felfüggesztés folytán igénybe nem vett kataszteri munkálatok idő folytán az elévülés veszélyének vannak kitéve, a felfüggesztés esetei pedig mindinkább szaporodnak és az érdekelt községek a. megkezdett eljárás folytatását ismételve és sürgetőleg kérik: a módosítás szükségének sürgősségére való tekintettel kénytelen vagyok a betétszerkesztésről intézkedő törvényeknek részemről tervbe vett általános revisióját megelőzőleg ezúttal csak az árterek telekkönyvi feltüntetésére vonatkozó rendelkezések módosítását, és ezen alkalom felhasználásával a bélyeg- és illetékmentességre vonatkozó határidő ideiglenes meghosszabbítását kérni. A törvényjavaslat ugyanis az 1886: XXIX. t.-cz. 9. és az 1889: XXXVIII. t.-cz. 32. és 33. §-ainak, valamint az ezzel kapcsolatos törvényszakaszoknak módosításán kivül kiterjeszkedik még az 1892: XXIX. t.-cz. 11 — 14. §-ainak módosítására is. Az idézett törvényszakaszok közül a 12. §. a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatosan a közbeeső jogügyletek bélyeg-és illetékmentessége tárgyában rendelkezik. Ez a bélyeg- és illetékmentesség az 1892 : XXIX. t.-cz. szerint csak az ennek a törvénynek életbe lépte előtt kötött jogügyletekre és az ugyanekkor megnyílt örökösödés eseteire terjed ki. Azok az okok pedig, a melyek a törvényhozást az 1892: XXIX. t.-cz. 12. §-ának megalkotására vezették, ma újból felszínre kerültek; vagyis ma éppen úgy, mint akkor, attól lehet tartani, hogy a felek a régebben történt vagyonátruházásokat az ezek után fizetendő illeték és esetleg fizetendő pénzügyi büntetés elkerülése végett a betétszerkesztés és a telekkönyvek helyesbítése alkalmával be nem jelentik és ez által a telekkönyvi betétszerkesztés és helyesbítés egyik fősikerét, a nyilvánkőnyvi és a tényleges birtoklás közötti összhang létesítését veszélyeztetik. Ez okból fontos igazságügyi érdek, hogy a bélyeg- és illetékmentességre vonatkozó emiitett határidő a most javasolt tőrvény életbe léptének időpontjáig raeghosszabbittassék. Az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. t.-cz. következtében szükségessé vált az is, hogy az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban érintett lelkészi bizonyítványok mellett az állami anyakönyvvezetői bizonyítványok is megkívántassanak; és ezen kiegészítéssel módositandónak mutatkozott az 1892: XXIX. t.cz. 13. §-a is, mivel abban azok közé az okiratok közé, melyek a telekkönyvi betétszerkesztés szempontjából bélyegmentesek, az anyakönyvi kivonatok, családi értesítők és lelkészi bizonyítványok mellé az állami anyakönyvvezetők által kiállítandó bizonyítványokat is kellett sorolni. I
