Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-808. Törvényjavaslat az 1886:XXIX., az 1889:XXXVIII. és az 1892:XXIX. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről
808. szám. 143 II. Hészletes indokolás. Az 1, és 2. §-hoz. Az 1. §. az értér telekkönyvi feltüntetésének módját szabályozza. Miként fentebb említettem, az ártér telekkönyvi feltüntetése körül a legtöbb nehézséget az okozta, hogy az ártérbe eső területet mint önálló birtokrészletet* kellett a betétbe felvenni. Ezt a nehézséget megszünteti az 1. §. rendelkezése, mely szerint az ártért ezentúl nem kell elkűlöniteni, hanem azt a körülményt, hogy valamely ingatlan egészben vagy részben ártérbe esik, a telekkönyvi betét A. lapjának 3. rovatába, és pedig telekkönyvi kitüntetés alakjában kell megjegyezni. Ezenfelül a részben ártérbe eső birtokrészleteknél az ártérbe eső terület nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmének mennyiségét azért szükséges bejegyezni, hogy végrehajtás esetén a javaslat 8. §-ának rendelkezéséhez képest az ingatlan vételárát a kataszteri tiszta jövedelem arányában meg lehessen osztani. Az ártéri minőségnek a betét A. lapjának 3. rovatába való bejegyzése ezélszerűségi szempontból javasoltatik, minthogy az A. lap 6. — úgynevezett jegyzet rovata, a hova az ártéri minőséget a fennálló törvény értelmében kell bevezetni, a telekkönyvi rendtartásban megszabott egyéb feljegyzésekre van hivatva és más feljegyzésekkel való terhelése a telekkönyvi nyilvántartás szabatosságának kárával járna. Az által, hogy az ártéri minőség a telekkönyvi betétbe kitüntettetik, illetve, hogy az ártér területe ugyanoda bejegyeztetik: az ártér fekvését, terjedelmét és alakját telekkönyvszerüen pontosan meghatározni még nem lehet, ugyanazért szükséges, hogy az ártér határai a telekkönyvi térképen is megjelöltessenek. Ez az ártért a fensiktól elválasztó úgynevezett hullámvonalnak a telekkönyvi térképére való berajzolása utján történik. A kiviteli módozatok a végrehajtási rendelet számára maradnak fenn. A 2. §. a módosítandó törvénynek az ártér telekkönyvi elkülönítésére vonatkozó hivatkozásait helyezi hatályon kívül. A 3. §-hoz. E §. két részből áll. Az első rész a hatóságoknak azon teendőit irja elő, melyek utján az ártérre vonatkozó adatok a telekkönyvi hatóságnak rendelkezésére juthatnak. A §. második része felhatalmazást foglal magában, hogy az ártér telekkönyvi kitüntetése bizonyos esetekben a telekkönyvi betétszerkesztés utáni időre legyen halasztható. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 9. §-a kötelezőleg mondta ki, hogy az ártér a telekkönyvi betétszerkesztés folyamán a telekkönyvi betétekbe okvetetlenül kitüntetendő, ha az árfejlesztés jogerősen be van fejezve. Ennek következtében azonban nemcsak az általános részben felhozott okokból, hanem sokszor azért is fel kellett a betétszerkesztést függeszteni, mert az ártér feltüntetéséhez szükséges adatok a telekkönyvi hatóságnak kellő időben rendelkezésre bocsáthatók nem voltak. Ezeknek az eshetőségeknek megelőzése czéljából kérnem kell a törvényhozás felhatalmazását, hogy szükség esetében az ártér telekkönyvi feltüntetését a betétszerkesztéstől különválaszthassam és az ártéri adatoknak egészben vagy valamely kijelölendő részükben leendő feltüntetését, például a tiszta jövedelem bejegyzését, a hullámvonal berajzolását stb., arra az időre halaszthassam, a mikor a betétek már elkészültek vagy forgalomba adattak. A 4., 5. és 6. §-okkoz. A 4. §. második bekezdése, valamint a 6. §. az ártér telekkőnyi elkülönítésére vonatkozó hivatkozásokat helyezi hatályon kivül. A 4. §. 3. bekezdése a betétszerkesztő bizottságot arra utasítja, hogy akkor, a mikor a telekkönyvi térképül használandó kataszteri másodlatokon az a vonal, a mely az ártért a
