Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-807. Törvényjavaslat az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Németbirodalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczikkelyezése tárgyában
130 807. szám. 1870. évi június hó 11-én kelt törvény 61. §-a és_az 1876. évi január hó 9-én kelt törvény 20. §-a) a mű megjelenésének helyéhez (belföldi kiadónál) vagy a szerző honosságához kötik a szerzői jogok részére a belföldi törvényhozás által biztositott védelmet. Ebből reánk nézve az következik, hogy bizonyos német müvek nálunk a magyar belföldi törvényhozásnak, és viszont bizonyos magyar művek a Németbirodalomban a német, belföldi törvényhozásnak teljes védelmét élvezik már most a nélkül, hogy e végből egyezményre volna szükség. Az emiitett műveket a belföldi törvényhozás közvetlen védelme alól elvonni és pusztán szerződésszerű védelem alá helyezni annyit jelentene, mint gyöngíteni a művek jogi állását, mert az I. czikk második bekezdésének eseteiben — a mint fentebb már volt szerencsém érinteni — az egyezmény, az anyagi viszonosság elveinek szem előtt tartása mellett, a szerzőre és jogutódaira nézve kedvezőtlenebb törvény alkalmazását teszi kötelezővé, mig az a védelem, mely közvetlenül a belföldi törvényhozáson alapszik, független ezektől a megszoritásoktól. Nehogy tehát a szóban forgó művek jogi állása gyöngüljön, kimondja az I. czikk, hogy valamely mű csak akkor esik az egyezmény alá, ha »nem tekintendő ott is hazainak*, a hol a védelmet igénybe venni kívánja, vagyis ha megjelenésének helyénél, vagy szerzőjének honosságánál vagy lakóhelyénél fogva (II. czikk) nem részesül az illető másik állam belföldi törvényhozásának korlátlanabb közvetlen oltalmában. Másfelől figyelmet érdemel, hogy úgy Magyarország, mint a Németbirodalom nemcsak belföldi törvényhozásánál fogva, közvetetlenül, hanem más államokkal fennálló nemzetközi vonatkozásainál fogva közvetve is nyújt szerzői jogi védelmet és igy alig lehetne a következményeket áttekinteni, ha az egyezmény egész általánosságban biztositana oltalmat minden, az egyik szerződő fél államterületein védett műnek. Szükséges tehát kizárni azt, hogy más államokkal kötött vagy kötendő egyezmények és netalán létező vagy keletkező tényleges viszonosság visszahatást gyakorolhassanak arra a viszonyra, melyet a jelen egyezmény létesít köztünk és a Németbirodalom közt. Ez az oka annak, hogy a jelen egyezmény I. czikke értelmében az egyik szerződő fél államterületein a szerződésszerű védelem csak oly műnek van biztositva, mely a másik fél államterületein hazai mű, vagyis ott a belföldi törvényhozásnak közvetetlen védelmében részesül (II. czikk). Az előadottakhoz képest az I. czikk első bekezdése, kapcsolatban a II. czikk rendelkezéseivel, eddigi hasonló egyezményeinknél szabatosabban megállapitja az alaki viszonosság elveinek megfelelően a szerződésszerű védelem körét, az I. czikk második bekezdése pedig azokat az eseteket, melyekben az anyagi viszonosság elveinek alkalmazása válik szükségessé. Az I. czikk az irodalmi és művészeti műveken felül kiemeli az olasz és angol államszerződéseinkben kifejezetten fel nem sorolt fényképészeti műveket is, a mi teljesen összhangban áll a fényképészeti művek védelméről 1876. évi január hó 10-én alkotott német törvénynyel nemkülönben az 1884. évi XVI. t.-cz. 69—75. §-aival. ' Meg kell még említeni, hogy az I. czikkben az egyezmény alá eső műveknek általános megjelölése fölöslegessé teszi hasonló olasz és angol államszerződésünk 2., illetőleg IV. czikkében foglalt részletezést, a mi úgy sem lehet kimerítő. A III. cáklthez. A magyar kormánynak álláspontja, melyet olasz és angol államszerződéseink 4., illetőleg V. czikkének beczikkelyezésével a magyar törvényhozás is magáévá tett, az, hogy nem védelmezhetjük azokat az idegen műveket, melyekre nézve a magyar törvényben meghatározott föltételek és alakszerűségek betöltve nincsenek, tehát nem elégedhetünk meg annak kimutatásával* hogy a mű megfelel a saját hazájában a szerzői jogi védelem szempontjából megszabott föltételeknek és alakszerűségeknek.
